Az ingatlanárak és a lakosságszám alakulása szorosabb kapcsolatban áll, mint azt sokan gondolják. Az ingatlan.com legfrissebb elemzése szerint a lakáspiac mozgásai nemcsak a pénztárcákat, de a térképet is átrajzolják. Budapest lakossága többek között csökkenni kezdett, míg az agglomerációs övezet tovább növekszik. Hova érdemes költözni?
A lakosságszám mozgása hatással van az ingatlanok áraira?
2025 január elején 9 721 685 fő volt Magyarország állandó lakossága, ami 43 ezer fős csökkenést jelent az előző év elejéhez képest. Az egyes települések népességszám változása között jelentős különbségek figyelhetők meg – áll az ingatlan.com friss elemzésében, amely ismerteti, hogy a lakosságszám alakulásával párhuzamosan hogyan alakultak a lakásárak a különböző településeken.2023-ban még enyhén nőtt Budapest lakossága, de ahogy újra élénkülni kezdett az ingatlanpiac, 2024 elején ismét csökken a fővárosban. Az idei januári adatok alapján csak négy budapesti kerületben nőtt a népesség , a legnagyobb arányban a XIII. kerületben. Itt közel ezren új otthonra – főként az újépítésű lakásoknak.
Olcsóbb négyzetméter egyenlő több lakóval?
Érdekesség, hogy a XXIII. kerület lakossága is nőtt, itt az egyik fő vonzerőt az átlagosnál jóval magasabb ingatlanárak jelentik. Míg a fővárosi átlagos kínálati négyzetméterár megközelíti az 1,3 millió forintot, a XXIII. kerületben ez mindössze 816 ezer forint – ez pedig sokakat ösztönöz a költözésre.
Felkapott az agglomeráció
Az adatok szerint a legnagyobb népességnövekedést Pest vármegye produkálta: a húsz legtöbb új lakossal gyarapodó település közül 14 itt található . Ez nem meglepő, hiszen sokan menekülnek az elszálló városi ingatlanárak előtt az agglomerációba, ahol több zöldterületet és elérhetőbb árakat találnak.
