Az első különbség abban rejlik, hogy míg Amerikában rendszerint a cégek a növekedés érdekében lépnek ki a részvénypiacokra, addig Európában és hazánkban méginkább a már fejlett cégek kerülnek az IPO közelébe. Ennek oka, hogy az európai cégeknek a növekedési üteme könnyebben finanszírozható amíg csak az anyaországuk határain belül építkeznek. A belső építkezés pedig sokkal kisebb piacot jelent mint az Egyesült Államok területén.
Pénzügyi kultúra
A másik fontos szempont, hogy a tulajdonosok szeretnék a lehető legnagyobb hasznot húzni a saját vállalakozásaikból és hajlamosak egy idő után a cég növekedési lehetőségei helyett inkább a saját zsebük növekedését figyelni rövidtávon. Az így kimaradó tőkebevonás elveszi a lehetőséget a cég újabb fejlesztésétől melyre a korábbi alapítóknak és vezérigazgatóknak már nincs képessége vagy energiája. Egyszerűen nem tekintenek a részvénykibocsátásra valós opcióként.
Társadalmi különbségek
Míg az Egyesült Államokban a középosztály is előszeretettel kereskedik vagy fektet be hosszú távon a tőzsdén addig Magyarországon az ezzel bevételt generáló állampolgárok száma csekély. Azoknak a száma akik hazai részvényekbe fektetnek, pedig még kisebb. Ez persze nem leenne önmagában elég egy kis forgalmú tőzsdéhez, de van más szempont is. Ma jelenleg a nyugdíj pénztári alapokból minden befizetés 10 százaléka Amerikában a részvénypiacba kerül, míg Magyarországon ez az arány az egy százalékot sem éri el. További probléma az első bekezdéshez kapcsolódik: nincs a piacon olyan társaság melynek a nagy lehetőségei lennének a jövőben a további expanzióra illetve a kivételek száma csekély.