Az Egyesült Államok és Dánia közötti tárgyalások új szakaszba léptek: a felek három új amerikai katonai támaszpont létesítéséről egyeztetnek Grönland déli részén.
A cél az orosz és kínai tengeri mozgások megfigyelése, miközben a diplomaták
Az Egyesült Államok és Dánia közötti tárgyalások új szakaszba léptek: a felek három új amerikai katonai támaszpont létesítéséről egyeztetnek Grönland déli részén.
A cél az orosz és kínai tengeri mozgások megfigyelése, miközben a diplomaták igyekeznek elsimítani a Donald Trump korábbi kijelentései által okozott viharokat.
Bár Donald Trump elnök korábban azzal borzolta a kedélyeket, hogy az Egyesült Államoknak „birtokolnia kellene” Grönlandot – akár a „nehéz úton” is –, a színfalak mögött jelenleg jóval professzionálisabb mederben zajlanak az egyeztetések. Washington és Koppenhága rendszeres tárgyalásokat folytat a katonai jelenlét bővítéséről, amely az elmúlt hónapokban jelentős előrehaladást mutatott.
Stratégiai bástyák a GIUK-szakadékban
Az amerikai tervek szerint a három új bázis Grönland félig autonóm déli területein kapna helyet. A helyszínek kiválasztása nem véletlen: elsődleges feladatuk a stratégiai fontosságú GIUK-szakadék (a Grönland, Izland és az Egyesült Királyság közötti tengeri folyosó) ellenőrzése lenne. Ez a terület kulcsfontosságú az orosz és kínai tengeralattjárók és hadihajók mozgásának szemmel tartásához.
A tárgyalásokhoz közel álló források szerint:
Az egyik bázis valószínűleg Narsarsuaqban épülne fel, egy korábbi amerikai repülőtér helyén.
Az elemzők szerint a költséghatékonyság jegyében a meglévő infrastruktúrát (kikötőket, kifutópályákat) fejlesztenék tovább.
Kényes pontja a tárgyalásoknak, hogy az USA törekszik a bázisok „szuverén területként” való elismertetésére.
Diplomáciai jégtörés a fenyegetések után
A tárgyalások egy szűk körű, washingtoni munkacsoport kezében vannak, amelyet Michael Needham, a külügyminisztérium magas rangú tisztviselője vezet. Egy diplomata szerint Needham „katonai precizitással támadja” a projektet, hogy olyan egyezséget hozzon tető alá, amely kielégíti az elnöki igényeket, de tiszteletben tartja Dánia szuverenitását is.
„A beszélgetések most jobb formában vannak, mint amikor a médián keresztül folytattuk azokat” – nyilatkozta Jens-Frederik Nielsen, Grönland miniszterelnöke, utalva a korábbi feszült időszakra.
„Nem vagyunk eladók”
Bár a párbeszéd konstruktív, a grönlandi és dán büszkeség nem alku tárgya. Korábbi jelentések szerint Dánia annyira komolyan vette Trump fenyegetéseit, hogy felmerült a kifutópályák felrobbantásának terve is egy esetleges amerikai invázió esetén.
Nielsen miniszterelnök leszögezte: bár a biztonságpolitikai együttműködés fontos, Grönland nem árucikk. „Nem hagyjuk magunkat elvenni. Nem vagyunk eladók”– jelentette ki a koppenhágai demokráciacsúcson.
Jelenleg az Egyesült Államok csupán egyetlen támaszpontot (Pituffik Űrbázis) tart fenn a szigeten, ami messze elmarad a hidegháborús 17 létesítménytől. A mostani bővítési terv így nemcsak katonai, hanem szimbolikus visszatérést is jelentene az északi sarkvidéki hatalmi játszmákba, megelőzve az orosz vagy kínai befolyás térnyerését.
Úgy tűnik, a „viharos” diplomáciát felváltotta a reálpolitika. Az USA-nak szüksége van a megfigyelőpontokra, Dániának és Grönlandnak pedig a biztonsági garanciákra – a kérdés már csak az, hol húzzák meg a szuverenitás határait a jégtáblák köz
Az alábbi táblázat összefoglalja a Grönlandon található jelenlegi, a tárgyalások alatt álló tervezett, illetve a korábbi jelentősebb katonai létesítményeket a megadott információk és stratégiai adatok alapján.
Grönlandi katonai támaszpontok és stratégiai helyszínek
Megnevezés / Helyszín
Állapot
Elsődleges feladat
Megjegyzés
Pituffik Űrbázis (korábban Thule)
Aktív
Rakétavédelem, NORAD űrfigyelés
Grönland északnyugati részén található; jelenleg az egyetlen aktív amerikai bázis.
Narsarsuaq
Tervezett
Tengeri megfigyelés, légiközlekedés
Egykori amerikai bázis helyszíne; a meglévő repülőtéri infrastruktúra miatt költséghatékony fejlesztési pont.
Dél-grönlandi bázis „B”
Tárgyalás alatt
GIUK-szakadék ellenőrzése
Az orosz és kínai tengeri tevékenység megfigyelésére irányuló háromtagú hálózat része.
Dél-grönlandi bázis „C”
Tárgyalás alatt
GIUK-szakadék ellenőrzése
A tervezett megállapodás szerint az USA „szuverén területének” minősülhetne.
Hidegháborús létesítmények
Bezárt / Elhagyott
Légvédelem, korai előrejelzés
A hidegháború csúcspontján összesen 17 különböző amerikai katonai létesítmény működött a szigeten
Stratégiai összefüggések
GIUK-szakadék: Ez a Grönland (Greenland), Izland (Iceland) és az Egyesült Királyság (United Kingdom) közötti tengeri folyosó. Az új bázisok célja, hogy az USA innen tarthassa szemmel az Atlanti-óceán felé tartó orosz tengeralattjárókat és kínai hajókat.
Infrastruktúra: Az amerikai stratégia nem teljesen új bázisok „szűzföldön” való felépítésére törekszik, hanem a már meglévő (vagy korábban használt) kikötők és kifutópályák modernizálására.
Diplomáciai státusz: A tárgyalások egyik legérzékenyebb pontja a bázisok jogi státusza. Míg Washington szuverén kontrollt szeretne, Dánia és Grönland a saját felségjogait igyekszik védeni a NATO-együttműködés keretein belül.
