Az amerikai piac a járvány mélypontja után, soha nem látott magasságokba ért el, amely magasság sok elemző szerint nem lenne indokolt jelen reálgazdasági körülmények közepette.
A piac már maga mögött tudhatja a 2000-es évek eleji dotcom buborékot, a 2008-as pénzügyi válságot és most egy egészségügyi krízist is, ami minden idők leghosszabb bikapiacát szakította félbe.
A legutóbbi fellendülés azonban nem egyértelműen jelenti egy újabb bikapiac eljövetelét. Vizsgáljuk meg azokat a tényezőket, amik óvatosságra inthetik a befektetőket, akik hosszú távra tervezik elhelyezni a pénzüket.
Ha a gazdaság egészét vizsgáljuk olyan kép tárul a szemünk elé, amik egyértelműen nem indokolják a részvények jelenlegi árfolyamát. A határzárások, az ellátási láncok globális összeomlása, a soha nem látott munkanélküliség, és az előttünk álló bizonytalan amerikai választás mellett egy racionális piacnak nem lenne szabad újabb csúcsokat döntenie.
Hirdetés · 640×250
Milyen problémák járulnak hozzá a piaci kockázat növekedéséhez?
Az első fontos kérdés, amit fel kell tennünk az az, hogy a piac valóban annyit ér-e jelenleg, mint amennyi a jelenlegi ára? Ha hiszünk a tökéletesen hatékony piacban, akkor igen, mivel minden információ bele van árazva az árfolyamba. Ha viszont nem fogadjuk el a hatékony piac elméletet, akkor érdemes megnézni a következő ábrát.
Forrás: https://www.multpl.com/shiller-pe
A Shiller P/E ráta az S&P 500, vagyis mondhatjuk, hogy a piac egésze esetében vizsgálja az árazást. Jelenleg az mondható el, hogy a mutató alapján 31 évet kell várnunk akkor, ha most fektetjük be a pénzünket az S&P egészébe. Ez igen irracionális lépének tűnhet tekintve azt, hogy az 1929-es gazdasági recesszió idején is ezen az értéken forgott a piac.
A Shiller P/E átlagos értéke 15, még egység szórásnyi területe 10 és 20 közé esik, így 20-as érték fölött már tőzsdei buborékról beszélünk, így emiatt is érdemes lehet figyelni a piac további alakulására, annak ellenére is, hogy a P/E önmagában nem befolyásolja az árfolyamot. Egy biztos, jelenleg olyan tartományban helyezkedik a mutató értéke, ahonnan az elmúlt évek alapján mindig valamilyen korrekció érkezett.
Ez P/E ráta esetében kétféleképp valósulhat meg. Az árak jelentős csökkenésével, vagy a vállalati profitok megemelkedésével. Mivel az utóbbi csökkenése felelős a P/E jelentős emelkedéséért, így a piaci szereplők a vállalati bevételek növekedésére fogadnak azzal, hogy változatlanul magas áron kereskednek a részvényekkel.
Összességében így, vagy úgy, de mindenképp a 15-ös érték felé fog konvergálni az S&P 500 P/E rátája a kérdés csak az, hogy mi lesz a kiváltó ok.
Egy másik indikátor is hasonló túlárazottságot mutat. Warren Buffett által leginkább preferált mutató, ami az összes vállalat saját tőkéjét hasonlítja az ország GDP-jéhez, szintén magas értéken forog. A 2000-es években, amikor a technológiai szektor indokolatlanul elszakadt a valós értékétől, a GDP nem tudta követni a lépést. Mivel a grafikon értékét úgy kapjuk meg, hogy elosztjuk a vállalatok saját tőkéjének kumulált értékét a GDP-vel, így ez a mutató abban az esetben mutat túlárazottságot, ha értéke jelentősen meghaladja a 100%-ot. Ebben a pillanatban a Buffett indikátor minden idők legmagasabb értékén forog, ami soha nem látott túlárazottságot mutat.
Buffett indikátor: vállalatok aggregált saját tőkéje a GDP-hez hasonlítva Forrás: advisorperspectives.com/buffetindicator
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a 2000-es években nem csökkent olyan arányban a GDP, mint idén. Mivel ez a szám a nevezőben szerepel értékének csökkenése növeli a teljes tört értékét. A dotcom lufi évében 4%-os GDP növekedési ütem volt Amerikában, és amellett ment erősen 100% fölé a Buffett indikátor, amiből valóban az következik, hogy a részvények durván túlárazottak. Idén, amikor átlagosan 5%-ot, de a szeptemberi adatok alapján 31%-ot esett a GDP a tavalyi évhez képest, inkább ez pumpálta új csúcsra az indikátort amellett, hogy egyes részvények valóban indokolatlanul túlárazottak.
A következő chartra érdemes lesz odafigyelni a jövőben is. A globalizációt a legjobban a globális GDP arányos kereskedelemmel lehet kifejezni. De miért is fontos számunkra a globalizáció? Az 1870-es évek óta nyilván tartott adat meglehetősen erősen korrelál a vállalatok bevételével, mivel a gyártás kihelyezése olyan országokba, ahol olcsóbb a munkaerő, és kedvezőbbek az adózási feltételek jobban megéri a cégeknek, mint a hazai erős versenykörnyezet, illetve a más országból importált olcsóbb áruk csökkentik a cégek kiadásait, ami profitnövelő hatású. Így elmondható, hogy a globalizáció a vállalatok eredményeiben erősen tükröződik.
Forrás: ourworldindata.org
A második világháború óta tartó emelkedés 2008-ban érte el a csúcsát, és azóta nem tudta áttörni azt, sőt idén egyenesen lefordult a mutató, ami hosszútávon tükröződhet a vállalatok által megtermelt profit nagyságában is. Ennek természetesen a legfőbb kiváltó oka a koronavírus által okozott egészségügyi krízis volt, ami alapjaiban szabta át a világ működését.
Ennek következtében érdemes belegondolni a korábban vizsgált Shiller P/E ráta alakulásába. Amennyiben a globalizáció csökken, és ez történik jelenleg a világban, a vállalati bevételek visszaeshetnek a költségek emelkedése miatt, ami nem eredményezheti az egy részvényre jutó eredmény növekedését (EPS, ez található a P/E nevezőjében). Emiatt a ráta csakis abban az esetben tud lecsökkeni átlagos szintje közelébe, ha a részvényárak jelentősen csökkenek.
November elején eldől, hogy a világ vezető nagyhatalma milyen irányba indul el a következő 4 évben, ami alapvetően határozhatja meg a tőkepiacok alakulását, addig azonban még számos ismeretlen tényező szerepel a sikerhez vezető egyenletben, és csak egy dolog biztos, a bizonytalanság.
