Bulgária kormánya lemondott kevesebb mint egy évnyi hatalmon lét után, hetekig tartó utcai tüntetéseket követően.
Ezek a gazdaságpolitikája és a korrupció elleni küzdelem látszólagos kudarca miatt zajlottak.
Rozen Zseljazkov miniszterelnök
Bulgária kormánya lemondott kevesebb mint egy évnyi hatalmon lét után, hetekig tartó utcai tüntetéseket követően.
Ezek a gazdaságpolitikája és a korrupció elleni küzdelem látszólagos kudarca miatt zajlottak. Rozen Zseljazkov miniszterelnök televíziós beszédben jelentette be a döntést, percekkel azelőtt, hogy a parlament szavazott volna a bizalmatlansági indítványról. A lemondás kevesebb mint három héttel azelőtt történt, hogy Bulgária január 1-jén csatlakozna az euroövezethez állapította meg a Reuters hírügynökség.
„Koalíciónk ülést tartott, megvitattuk a jelenlegi helyzetet, az előttünk álló kihívásokat és a felelősségteljesen meghozandó döntéseket” – mondta Zhelyazkov, megerősítve, hogy a kormány lemond.
Tüntetések Szófiában és tucatnyi más városban
Több ezer bolgár tüntetett szerda este Szófiában és tucatnyi más városban, a tüntetéshullám legújabb részeként, amely rávilágított a lakosság felháborodására a mélyen gyökerező korrupció és az egymást követő kormányok felszámolásának képtelensége miatt. „Tudjuk, hogy a tüntetés az arrogancia és az önteltség ellen irányult, ez nem társadalmi tiltakozás, hanem az értékekért folytatott tiltakozás” – mondta Zhelyazkov. „Nem a politikai ellenfelek találkozója volt a politikák, hanem a hozzáállásuk miatt, és ezért egyesíti a bolgár társadalom különböző elemeit.”
„Nincs mit szégyellnünk"
A tüntetők közül sokan fiatalabb, városi szakemberek, akik határozottan támogatják Bulgária euróövezethez való csatlakozását, és azt szeretnék, hogy az ország jobban beépüljön az európai főáramba. Bulgária továbbra is a legszegényebb és legkorruptabb tagállam az Európai Unióban, amelyhez 2007-ben csatlakozott.
Zseljazkov kormánya a múlt héten visszavonta a 2026-os költségvetési tervét, amelyet először euróban fogalmaztak meg, miután tiltakozások törtek ki a társadalombiztosítási járulékok és az osztalékokra kivetett adók emelésére irányuló javaslatok miatt, amelyek a magasabb állami kiadások finanszírozását szolgálnák.
A visszavonulás ellenére a tüntetések folytatódtak egy olyan országban, amely az elmúlt négy évben hét országos választást tartott, legutóbb 2024 októberében, mély politikai megosztottság közepette. „Ez (a lemondás) az első lépés afelé, hogy Bulgária normális európai országgá váljon” – mondta Asen Vaszilev, az ellenzéki Folytassuk a változást - Demokratikus Bulgária (CC-DB) párt vezetője. Ők nyújtottak be bizalmatlansági indítványt.
„A következő lépés... a tisztességes és szabad választások megtartása. Nem pedig a választási manipuláció által beárnyékolt voksolásoké, mint ahogy az a legutóbbi parlamenti választások esetében történt” – tette hozzá Vaszilev.
„Nincs miért szégyenkeznünk"
Rumen Radev bolgár elnök most felkéri a parlamentben képviselt pártokat, hogy próbáljanak meg új kormányt alakítani. Ha ez nem sikerül – ami valószínűnek tűnik –, ideiglenes kormányt nevez ki az ország vezetésére, amíg új választásokat nem tartanak.
Bojko Boriszov, a leköszönő koalíciót vezető jobbközép GERB párt vezetője megvédte a párt eddigi eredményeit. Ezek magukban foglalták Bulgária csatlakozását az Európai Unió nyitott határokkal rendelkező schengeni övezetéhez, valamint az euróövezethez való csatlakozás előkészületeinek befejezését. „Nincs miért szégyellnünk az elmúlt 11 hónapot” – mondta Borisov a pártja székházában tartott sajtótájékoztatón. „A mai naptól kezdve erős ellenzék leszünk; azon fogunk dolgozni, hogy megnyerjük a (következő) választásokat.”
