A Mol új szintre emeli az olajkutatást a Dunántúlon. Március végéig repülőgépes mérésekkel vizsgálják, rejt-e a Buzsák környéki térség új kőolaj- vagy földgázlelőhelyeket. A somogyi és zalai égbolton feltűnő kisgép nem véletlenül repül majd alacsonyan. A cél, hogy a szakemberek pontosabb képet kapjanak a föld mélyén rejtőző szerkezetekről.
A somogyi és zalai égbolton feltűnő kisgép alacsonyan repül majd március végén. Forrás: Unsplash (illusztráció)
A Mol Somogyban és Zalában repülőről keresi a kőolaj- és földgázkincseket
Új szakaszba lépett a Mol(MOL ↗) kutatási munkája a Buzsák szénhidrogén-kutatási koncesszió területén. Március 18. és 28. között repülőgépes geofizikai méréseket végeznek a térségben. A vizsgálat célja, hogy pontosabb képet adjon a felszín alatti szerkezetekről, és segítsen azonosítani a lehetséges kőolaj- és földgázlelőhelyeket. A kutatás a somogyi és zalai térséget érinti, a speciális mérőrepülőgép pedig naponta a Pécs-Pogány Repülőtérről száll fel.
Repülőgépes mérésekkel vizsgálja a Mol a Buzsák-koncesszió területét
A Mol megbízásából az amerikai Bell Geospace végzi el a geofizikai felmérést a Buzsák kutatási területen. A program során mintegy 820 négyzetkilométeres térséget vizsgálnak át, ami jól mutatja, hogy nem egy kisebb, helyi felmérésről van szó, hanem jelentős léptékű előkészítő munkáról.
A mostani kampány része annak a folyamatnak, amelyben a Mol egyre pontosabb adatokat akar gyűjteni a lehetséges hazai szénhidrogénvagyonról. A vállalat 2025-ben nyerte el a Buzsák koncessziót, amelyre a török állami TPOC Ltd.-vel közösen pályázott. A tavalyi felszíni geofizikai mérések után most a levegőből végzett vizsgálatokkal folytatják a kutatást.
Ezért fontos a mostani kutatás
A most gyűjtött adatok egyik legfontosabb célja, hogy pontosabban be lehessen azonosítani azokat a földtani szerkezeteket, amelyek kőolaj- vagy földgázlelőhelyeket rejthetnek. Ez még nem kitermelést jelent, hanem a kutatás finomhangolását: a Mol azt akarja jobban látni, hol lehet érdemes a későbbiekben mélyebbre menni.
A szénhidrogén-kutatásban az ilyen előzetes mérések kulcsszerepet játszanak. Minél pontosabb a föld alatti kép, annál kisebb a bizonytalanság, és annál célzottabban lehet dönteni a következő lépésekről. Ez költségoldalon is fontos, hiszen egy rosszul kijelölt kutatási pont komoly pénzt emészthet fel.
Repülőgépes vizsgálatokkal kereshet új kőolaj- és földgázlelőhelyeket a Mol. Forrás: Unsplash (illusztráció)
Nem sugároznak, csak mérnek
A Mol hangsúlyozta, hogy a repülőgép fedélzeti műszerei nem bocsátanak ki jeleket, vagyis nem aktív sugárzással dolgoznak. A rendszer kizárólag a gravitációs tér változásait méri. Ez azért lényeges, mert sokan egy ilyen bejelentésnél automatikusan valamilyen radaros vagy más kibocsátással járó technológiára gondolnak, itt azonban erről nincs szó.
Az alkalmazott gradiometriai eljárás lényege, hogy a szakemberek a gravitációs eltérésekből háromdimenziós képet tudnak alkotni a felszín alatti szerkezetekről. Egyszerűbben fogalmazva: a módszer segít „kirajzolni”, milyen geológiai formációk lehetnek a föld alatt, és ezek közül melyek lehetnek alkalmasak szénhidrogének befogadására.
Tíz napon át repülhet a kisgép a térség felett
A mérések várhatóan tíz napon át tartanak, március 18. és 28. között. Ez idő alatt a kisrepülőgép naponta felszállhat a Pécs-Pogány Repülőtérről, és a somogyi, illetve zalai térség felett végezhet felméréseket.
A menetrend ugyanakkor nem teljesen fix, mert a repülések időpontját az időjárás is befolyásolja. A geofizikai mérés érzékeny a szélre és a rázkódásra, így a szakembereknek olyan körülményekre van szükségük, amelyek mellett pontos adatfelvétel lehetséges. Ez azt jelenti, hogy a lakosság nem feltétlenül minden nap ugyanabban az időpontban találkozhat a géppel.
Alacsonyan repülhet, de szabályozott keretek között
A Mol tájékoztatása szerint a repülőgép lakott területeken kívül legalább 80 méter, lakott területek felett pedig minimum 300 méteres magasságban közlekedik. Az útvonalakat párhuzamos, észak–déli irányú sávok mentén, illetve azokra merőlegesen kelet–nyugati irányban repülik le.
Ez elsőre szokatlannak tűnhet a helyiek számára, de a módszerből adódóan a rendszeres, rácsszerű útvonal a pontos mérés alapfeltétele. A gép körülbelül 200 kilométer per órás sebességgel halad majd, vagyis a térségben többen is észlelhetik a szokásosnál alacsonyabban közlekedő repülőt.
A zajszint miatt is igyekezett megnyugtatni a lakosságot a Mol
A vállalat szerint a zajszint lakott területeken kívül nem haladja meg a 70 decibelt, lakott területek fölött pedig ennél is alacsonyabb marad. Ez arra utal, hogy a Mol már előre számol azzal: a mérések nemcsak szakmai, hanem lakossági figyelmet is kapnak majd.
Ez érthető is, hiszen egy alacsonyabban repülő kisgép mindig feltűnést kelt. A mostani kommunikáció célja nyilvánvalóan az, hogy a helyiek tudják, nem rendkívüli eseményről, hanem előre tervezett iparági kutatási műveletről van szó.
Mi következhet a mérések után?
A mostani repülőgépes vizsgálatok önmagukban még nem jelentik azt, hogy a térségben biztosan új olaj- vagy gázmezőt tárnak fel. A valós tét inkább az, hogy a Mol a korábbinál pontosabb földtani képet kapjon a Buzsák-koncesszióról, és ennek alapján dönthessen a további kutatási irányokról.
Ha az adatok kedvezőek, a következő lépések között részletesebb földtani elemzések, majd később akár célzottabb kutatási fázisok is jöhetnek. A mostani program tehát inkább előkészítés, de nagyon fontos előkészítés: ezen múlhat, hogy a vállalat talál-e a jövőben gazdaságosan feltárható új hazai szénhidrogénkészleteket.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash (illusztráció) 
