A teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete 772 200 forintra, a nettó átlagkereset pedig 541 200 forintra nőtt.
A KSH friss adatai szerint a bérek vásárlóereje is javult, a reálkereset 8,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Mutatjuk mennyit kerestek a magyar dolgozók áprilisban Tovább nőttek a magyar fizetések, […]
Áprilisban tovább emelkedtek a magyar fizetések. A teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete 772 200 forintra, a nettó átlagkereset pedig 541 200 forintra nőtt. A KSH friss adatai szerint a bérek vásárlóereje is javult, a reálkereset 8,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Mutatjuk mennyit kerestek a magyar dolgozók áprilisban
Emelkedtek a magyar bérek áprilisban. Forrás: Unsplash
Tovább nőttek a magyar fizetések, már 772 ezer forint felett jár a bruttó átlagkereset
Áprilisban tovább emelkedtek a magyarországi keresetek a Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 772 200 forint volt, míg a nettó átlagkereset 541 200 forintot ért el. Ez azt jelenti, hogy a bruttó átlagkereset 9,0 százalékkal, a nettó átlagkereset pedig 11,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet.
A keresetek emelkedése nemcsak nominálisan volt jelentős, hanem vásárlóerőben mérve is. A KSH közlése szerint a reálkereset 8,9 százalékkal nőtt, miközben a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához képest 2,1 százalékkal emelkedtek. Ez azt mutatja, hogy az átlagbérek növekedése érdemben meghaladta az inflációt – olvasható a friss adat a KSH oldalán.
A nettó bérek gyorsabban emelkedtek, mint a bruttó keresetek
A friss adatok egyik fontos üzenete, hogy a nettó átlagkereset növekedése látványosabb volt, mint a bruttó kereseteké. Ennek hátterében nem kizárólag a béremelések álltak, hanem az adórendszert érintő változások is jelentős szerepet játszottak.
A KSH kiemelte, hogy a nettó átlagkereset emelkedését jelentősen befolyásolta a magasabb összegű családi adókedvezmény, amelyet 2025. július 1-jétől, majd 2026. január 1-jétől vezettek be. Emellett hatottak a családos anyákat érintő kedvezmények is. 2025. október 1-jétől a három gyermeket nevelő anyák, 2026. január 1-jétől pedig a két gyermeket nevelő, 40 év alatti anyák szja-mentessége, valamint a 30 év alatti anyák adókedvezményének bővülése is hozzájárult a nettó keresetek erősebb növekedéséhez.
A mediánbér árnyalja az átlagkereseti képet
Az átlagkeresetek mellett érdemes figyelni a mediánértékeket is, mivel ezek pontosabb képet adhatnak arról, mennyit keres a munkavállalók középső rétege. Áprilisban a bruttó kereset mediánértéke 616 000 forint volt, ami 9,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A nettó kereset mediánértéke 436 400 forintot tett ki, ez 11,1 százalékos éves növekedést jelentett.
A mediánbér azért fontos mutató, mert azt jelzi, hogy a munkavállalók fele ennél kevesebbet, fele pedig ennél többet keresett. Miközben az átlagkeresetet a kiugróan magas fizetések felfelé húzhatják, a mediánérték közelebb állhat a tipikus kereseti szinthez.
A rendszeres keresetek is jelentősen nőttek
A prémium, jutalom és egyhavi különjuttatás nélküli rendszeres bruttó átlagkereset áprilisban 711 400 forint volt. Ez 8,4 százalékos emelkedést jelentett az előző év azonos időszakához képest. A rendszeres keresetek alakulása azért különösen lényeges, mert ezek jobban mutatják a havi alapjövedelmek változását, mint az egyszeri juttatásokkal együtt számolt átlagkereset.
A vállalkozásoknál a rendszeres bruttó átlagkereset 705 000 forintot tett ki, ami 8,0 százalékos éves növekedésnek felel meg. A költségvetési szektorban 720 200 forint volt az átlag, itt 9,8 százalékos emelkedést mért a KSH. A nonprofit szektorban 747 000 forintra nőtt a rendszeres bruttó átlagkereset, ami 7,9 százalékkal volt magasabb az előző év áprilisi értéknél.
Nagy különbségek maradtak az ágazatok között
Az ágazati adatok továbbra is jelentős eltéréseket mutatnak. A pénzügyi és biztosítási szektorban volt az egyik legmagasabb az áprilisi bruttó átlagkereset, amely elérte az 1 419 100 forintot. Ezzel szemben a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén 491 ezer forint volt a bruttó átlagkereset, vagyis a különbség továbbra is számottevő a nemzetgazdasági ágak között.
A bányászatban kiemelkedő, 22,8 százalékos éves emelkedést mért a KSH, így a bruttó átlagkereset 961 500 forintra nőtt. A villamosenergia-, gáz-, gőzellátás és légkondicionálás területén ezzel szemben 1,0 százalékkal csökkent a bruttó kereset az előző év azonos időszakához képest, ám az átlag így is megközelítette az 1,1 millió forintot. A kommunikáció és tartalomszolgáltatás szektorban is emelkedés tapasztalható, a tavalyi áprilisi 874,4 ezer forinttól képest a bruttó kereset 1,129 ezer forintos átlagbért mutat. Ez közel 29,2 százalékos növekedésnek felel meg.
Az alacsony infláció erősítette a bérek vásárlóerejét
A kereseti adatok alapján áprilisban a bérek növekedése érdemben meghaladta az inflációt. A 8,9 százalékos reálkereset-emelkedés azt jelzi, hogy a fizetések vásárlóereje is javult, nem csupán a nominális bérek emelkedtek.
A kép ugyanakkor ágazatonként és munkavállalói csoportonként eltérő lehet. Az átlagos és mediánkereseti adatok egyaránt növekedést mutatnak, de a különböző szektorok közötti bérszintek továbbra is jelentős különbségeket jeleznek. A friss KSH-adatok szerint áprilisban a magyar bérek növekedési üteme továbbra is erős maradt, miközben az adókedvezmények bővülése különösen a nettó keresetek alakulásában hozott látványosabb emelkedést.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
