Az Európai Unió energiaügyi miniszterei jóváhagyták azt a javaslatot, amely szerint 2028.
január 1-jéig teljesen megszűnik az orosz gáz- és olajimport az EU-ban.
A döntés célja, hogy megfossza Moszkvát az ukrajnai háború finanszírozásához s
Az Európai Unió energiaügyi miniszterei jóváhagyták azt a javaslatot, amely szerint 2028. január 1-jéig teljesen megszűnik az orosz gáz- és olajimport az EU-ban. A döntés célja, hogy megfossza Moszkvát az ukrajnai háború finanszírozásához szükséges bevételektől. Bár az orosz energiafüggőség az elmúlt években jelentősen csökkent, több tagállam – köztük Magyarország és Szlovákia – külön rugalmassági időt kapott az átállásra.
Az EU döntött és 2038-ig leállítja az orosz gáz és olaj exportot. Forrás: Unsplash (illusztráció)
Új korszak jöhet az európai energiapiacon. Az Európai Unió energiaügyi miniszterei hétfőn jóváhagyták azt a történelmi javaslatot, amely szerint 2028. január 1-jéig teljesen megszűnik az orosz földgáz és olaj importja az EU-ba. A cél megvonni Moszkvától az ukrajnai háború finanszírozásának egyik legfontosabb bevételi forrását. – számolt be a hírről a az Európa Unió Tanácsa.
Három lépcsőben állítanák le az orosz energiaimportot
A luxembourgi ülésen elfogadott tervezet értelmében az orosz energiafüggőség fokozatosan szűnik meg az elkövetkező három év során:
2026. januárjától tilos lesz új orosz gázimport-szerződéseket kötni,
2026. júniustól megszűnnek a rövid távú (éves) szerződések,
2028. január 1-jétől pedig minden fennmaradó hosszú távú szerződés is lejár.
A jogszabály még nem végleges, az Európai Parlamenttel is egyeztetni kell a végső szövegről, de az uniós Tanács szerint már „megtört a jég” — többé nem politikai tabu az orosz gázról való leválás.
Drasztikusan csökkent az orosz részesedés
Oroszország részesedése az uniós gázimportból 2022 előtt még 45 százalék volt, ma már alig 12 százalék – derül ki az Eurostat és az IEA (Nemzetközi Energiaügynökség) adataiból. A csökkenés mögött egyrészt új LNG-terminálok (például Németországban és Hollandiában), másrészt norvég, azeri és amerikai források megerősödése áll.
Ennek ellenére több tagállam, köztük Magyarország, Franciaország és Belgium még mindig kap orosz gázt, főként hosszú távú, 2030-ig érvényes szerződések alapján - írta a Reuters.
Az EU úgy alakította ki a javaslatot, hogy Magyarország és Szlovákia korábbi ellenállása ellenére is átmenjen. Így a tervezet bizonyos rugalmasságot biztosított a tengerparttal nem rendelkező tagállamok, köztük Magyarország és Szlovákia számára. rugalmas időszakot engednek.
Szlovákia és Magyarország ismét külön utakon
Robert Fico szlovák miniszterelnök szerint a kivezetési terv túl gyors, és aránytalanul sújtja a közép-európai régiót. Fico az utolsó szankciós csomag tárgyalását fel is függesztette, tiltakozásul az új energetikai rendelkezések ellen.
Magyarország korábban szintén bírálta az energiapolitikai szankciókat, de ezúttal nem vétózta meg a javaslatot, mivel a kompromisszum „kellő mozgásteret biztosít a speciális földrajzi helyzetű tagállamoknak”.
Brüsszelben ugyanakkor továbbra is vita van arról, kell-e egységes tilalmat bevezetni az orosz LNG-re is. Az új szankciós csomag tervezete szerint 2027. januárjától már a cseppfolyósított földgáz (LNG) importját is tiltani fogják, különösen az olyan kulcspontoknál, mint a spanyol és francia kikötők.
Kaja Kallas szerint a háborút nem lehet orosz gázzal finanszírozni
Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn kijelentette:
„Ez a döntés nemcsak energetikai kérdés, hanem morális is. Nem finanszírozhatjuk a háborút az orosz gázzal.”
A politikus szerint a döntés szimbolikus jelentőségű, mert a háború kezdete óta először született konkrét, időponthoz kötött tervezet az orosz energia leválasztására.
z energiaellátás biztosítása a legnagyobb kihívás
A döntés után az Európai Bizottság megerősítette, hogy a cél nem csupán az orosz energia leváltása, hanem az alternatív források stabilizálása is. Az EU új hosszú távú LNG-beszállítói szerződéseket kötött az Egyesült Államokkal, Katarral és Algériával.
Kiemelt figyelmet kap a hidrogénalapú energiaellátás, valamint a megújulók arányának növelése.
Elemzők szerint a folyamat ugyanakkor kockázatokat is hordoz. A magasabb importköltségek az energiaárak átmeneti emelkedéséhez vezethetnek a következő években.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvános és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
