A Magyar Bankszövetség szerint az extraprofitadó emelése indokolatlan, hiszen a kamatszint 18-ról 6,5 százalékra csökkent. A szektor már most 842 milliárd forintnyi extra terhet fizet, ami visszafogja a hitelezést és a beruházásokat.
A Magyar Bankszövetség szerint az extraprofitadó emelése indokolatlan. Forrás: Unsplash
Újabb teher a bankokon?
A Magyar Bankszövetség szerint a banki extra terhek emelése nemcsak a pénzügyi szektort, hanem a teljes magyar gazdaságot sújtja, és közvetlenül rontja Magyarország megítélését a nemzetközi befektetők körében. A szervezet kedden kiadott közleményében élesen bírálta a kormány extraprofitadó-emelési tervét, amelyet „indokolatlannak és gazdaságilag károsnak” nevezett– jelent meg a Bankszövetség közleményében.A Bankszövetség szerint megszűnt az extraadó gazdasági indokoltsága
A szervezet emlékeztetett arra, hogy az extraprofitadót 2022-ben vezette be a kormány, eredetileg két évre tervezett ideiglenes intézkedésként, a háborús költségvetési nyomás és az energiaár-robbanás miatt. A Bankszövetség szerint azonban azóta gyökeresen megváltoztak a piaci körülmények. A jegybanki alapkamat az akkori 18 százalékról 6,5 százalékra csökkent, az infláció mérséklődött és a pénzügyi közvetítőrendszer jövedelmezősége is visszaesett. A szervezet szerint ezek fényében az extraadó indokoltsága megszűnt, ezért nem emelni, hanem kivezetni kellene azt. „A pénzügyi közvetítőrendszer eddigi súlyos túladóztatásának következményei világosan látszanak Magyarország kedvezőtlen gazdasági mutatóin” – fogalmazott a Bankszövetség842 milliárdos teher a bankszektoron és ez még nem minden
A 2025-ös költségvetés szerint a hazai bankok összesen 842 milliárd forintot fizetnek az államkasszába különadó, extraprofitadó és tranzakciós illeték formájában.
Ebbe nem számítanak bele a további, nem adójellegű kötelezettségek, például a többször meghosszabbított kamatstop, az ATM-telepítési kötelezettség. Valamint a tervezett ingyenes készpénzfelvételi limit emelése, amelyek több tízmilliárd forint többletterhet jelentenek a szektornak.
A Bankszövetség szerint ez a mértékű elvonás torzítja a piaci folyamatokat, csökkenti a hitelezési kapacitást, és akadályozza a gazdasági növekedést.
