Történelmi rekordot döntött Kína kőolaj- és földgáztermelése.
A két energiahordozó együttes kitermelése 2025-ben olajra átszámítva elérte a 420 millió tonnát.
Peking ezzel tovább csökkentené energiaimport-függőségét, miközben a hagyományos mezők mellett a palakőolaj- és a tengeri kitermelés is egyre nagyobb szerepet kap.
Kína felturbózta a kitermelést Történelmi csúcsra emelkedett Kína hazai kőolaj- és földgáztermelése 2025-ben.
Az […]
Történelmi rekordot döntött Kína kőolaj- és földgáztermelése. A két energiahordozó együttes kitermelése 2025-ben olajra átszámítva elérte a 420 millió tonnát. Peking ezzel tovább csökkentené energiaimport-függőségét, miközben a hagyományos mezők mellett a palakőolaj- és a tengeri kitermelés is egyre nagyobb szerepet kap.
Kína rákapcsolt az energiatermelésre. Forrás: YouTube (illusztráció)
Kína felturbózta a kitermelést
Történelmi csúcsra emelkedett Kína hazai kőolaj- és földgáztermelése 2025-ben. Az összesített kitermelés elérte a 420 millió tonna kőolaj-egyenértéket, míg Peking újabb beruházásokkal csökkentené az ország energiaimport-függőségét – számolt be az eredményről a kínai kormány.
Soha nem termelt még ennyi kőolajat Kína
A kínai Nemzeti Energiaügyi Hivatal és a CNPC kutatóintézetének adatai szerint az ország kőolajtermelése 2025-ben 216 millió tonnára, történelmi rekordra nőtt. A földgáz-kitermelés 263,8 milliárd köbméter körül alakult, és már a kilencedik egymást követő évben emelkedett több mint 10 milliárd köbméterrel. Az olaj- és gáztermelés együttesen 420 millió tonna kőolaj-egyenértéket ért el, több mint 30 százalékkal meghaladva a 2018-as szintet.
A kőolaj-egyenérték közös mértékegység, amely lehetővé teszi a kőolaj és a földgáz energiatartalmának összehasonlítását. Kína 2024-ben lépte át először a 400 millió tonnás határt, így a 2025-ös adat újabb rekordot jelent.
A palakőolaj-termelés tízszeresére nőtt
A hagyományos mezők mellett egyre fontosabbak a nehezebben kitermelhető készletek. A palakőolaj-termelés 2025-ben meghaladta a 8,5 millió tonnát, ami több mint tízszerese a 2018-ban regisztrált mennyiségnek.
A legfontosabb projektek közé tartozik a Qingcheng mező az Ordos-medencében, a Jimsar körzet a Xinjiangban fekvő Junggar-medencében, valamint a Gulong projekt a Daqing olajmezőn.
A palakőolaj kitermelése Kínában technikailag nehéz és költséges, mivel a készletek gyakran mélyen, rosszul áteresztő kőzetekben találhatók. A termeléshez hosszú vízszintes kutakat, hidraulikus rétegrepesztést és irányított fúrási technológiát alkalmaznak.
Hol folyik Kína kőolaj- és földgáztermelése?
A termelés több, egymástól távoli szárazföldi medencében és tengeri térségben koncentrálódik. Északkelet-Kínában, Heilongjiang tartományban található a Daqing olajmező, az ország egyik legnagyobb és legrégebbi kitermelő központja. A CNPC adatai szerint a mező kőolajtermelése az elmúlt években évi 30 millió tonna körül maradt.
A másik meghatározó központ a Changqing olaj- és gázmező az Ordos-medencében. A kitermelési térség Shaanxi, Gansu és Shanxi tartomány, valamint Ningxia és Belső-Mongólia területére is kiterjed. A mező főként földgázt, szűk kőzetekből származó gázt és kőolajat ad; termelése 2024-ben az ötödik egymást követő évben haladta meg a 60 millió tonna kőolaj-egyenértéket.
Nyugat-Kínában a Tarim-medence és a Junggar-medence számít kulcsterületnek. A Tarim olajmező a Takla-Makán-sivatag alatt húzódó, rendkívül mély készleteket hasznosítja, és fontos forrása a Nyugat–Kelet gázvezetéknek. A Junggar-medencében található Jimsar Kína első országos jelentőségű kontinentális palakőolaj-kitermelő övezete.
Ezen kívül a Takla-Makán sivatag mélyén 10 910 méter mélységű Shenditake-1 olajkút is nagy reményekkel kecsegtet.
A világ legmélyebb olajfúró kútja elkészült Kínában. Fotó: YouTube
A Bohai-tenger és a Sichuan-medence is kulcsszereplő
A tengeri termelés legfontosabb térsége a Bohai-tenger, amely a CNOOC legnagyobb kínai kőolajtermelő területe. Az új mezők és a régebbi blokkok fejlesztése az elmúlt évek kínai olajtermelés-növekedésének egyik fő motorja volt. A térségben működik többek között a Suizhong, a Bozhong és a Kenli mező.
A földgáztermelésben a Sichuan-medence és Chongqing térsége emelkedik ki. Itt található a Fuling palagázmező, miközben a Sinopec és a PetroChina egyre mélyebb rétegeket kutat. A Sichuan-medence mellett az Ordos- és a Tarim-medence is a kínai földgázellátás meghatározó bázisa.
Új kitermelési program indul 2026-ban
A 2019 és 2025 között végrehajtott hétéves program növelte a feltárt készleteket, stabilizálta a régi mezők termelését és felgyorsította a tengeri, valamint a nem hagyományos lelőhelyek fejlesztését.
A kínai kormány 2026-ban új kutatási és kitermelési programot indít. Ennek célja, hogy a kőolajtermelés tartósan évi 200 millió tonna felett maradjon, miközben tovább emelkedik a földgáz-kitermelés. A rekord javítja Kína energiaellátásának biztonságát, de nem szünteti meg az importigényt. Az ország továbbra is a világ legnagyobb kőolajimportőrei közé tartozik, ezért a hazai termelés növelése elsősorban a külső ellátási zavarokkal szembeni védelem erősítését szolgálja.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
