Megjelent a Magyar Közlönyben az új rendelet, amely ismét korlátozza több Ukrajnából származó mezőgazdasági termék behozatalát Magyarországra. A tilalom a tranzitszállítmányokra nem vonatkozik. Az érintett áruk – köztük gabonák, húsok, tojás, méz és olajos magvak – nem kerülhetnek belföldi forgalomba. A kormány az intézkedést a magyar agrárpiac, az élelmiszerbiztonság és a gazdák védelmével indokolja.
Több ukrán agrártermék közül a húsok is tiltólistára kerültek. Forrás: Unsplash (illusztráció)
Újra tilos több ukrán agrártermék behozatala, megjelent a lista a Magyar Közlönyben
Megjelent a Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amely meghatározza, mely Ukrajnából származó mezőgazdasági termékeket nem lehet behozni Magyarország területére. A tilalom nem általános minden ukrán termékre, hanem a rendelet mellékletében felsorolt úgynevezett érzékeny termékekre vonatkozik. A szabályozás szerint ezek a termékek tranzitszállítás esetén továbbra is áthaladhatnak az országon, de belföldi forgalomba nem kerülhetnek – olvasható rendelet a Magyar Közlöny 56. számában.
Piaci zavarokra hivatkozik a rendelet
A kormányrendelet indoklása szerint az Ukrajnából érkező mezőgazdasági termékek uniós behozatalának gyakorlati tapasztalatai azt mutatták, hogy az áruk jelentős része nem harmadik országokba kerül tovább, hanem az uniós tagállamok piacain jelenik meg. A szöveg szerint ezek a termékek versenyelőnybe kerülhetnek, mivel nem feltétlenül ugyanazoknak a termelési, élelmiszer-biztonsági és növényegészségügyi követelményeknek kell megfelelniük, mint az uniós termelőknek. A rendelet célja ezért a magyar és közép-európai agrárpiac védelme, illetve annak elkerülése, hogy az ukrán termények készletfelhalmozódást vagy piaci zavart okozzanak a belső piacon.
Ezeket a termékeket érinti a tilalom
A Magyar Közlönyben szereplő lista széles termékkört fed le. A tilalom érinti többek között a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és baromfihúst, valamint a tojást és a természetes mézet. A növényi termékek közül szerepel a listán több gabonaféle, köztük a közönséges búza, a rozs, az árpa és a kukorica, továbbá a hajdina, a köles és más gabonafélék is.
A rendelet kiterjed a búzalisztre, más gabonalisztekre, többféleképpen feldolgozott gabonára, valamint az olajrepce- és repcemagra, a napraforgómagra, a napraforgóolajra, a repce- és mustárolajra is. Emellett a ropogós kenyér, egyes feldolgozott zöldségek, valamint a bor és több bortermék is bekerült az érzékeny termékek közé.
A tranzit továbbra is engedélyezett
A szabályozás egyik fontos eleme, hogy a tilalom nem vonatkozik azokra a szállítmányokra, amelyek csak áthaladnak Magyarországon. A fuvarozónak azonban nyilatkoznia kell arról, hogy a szállítmány tranzitcéllal érkezik, és az árunak a behozatal napjától számított tizenötödik nap végéig el kell hagynia az ország területét.
A rendelet szerint az érzékeny terméket szállító járművet Magyarországra belépéskor hatósági zárral kell ellátni. Ezt úgy kell felhelyezni, hogy a szállítmányból csak a zár megsértésével lehessen eltávolítani bármilyen mennyiséget. A hatósági zárat az állami adó- és vámhatóság helyezi fel, a szállító pedig felel a zár sértetlenségéért és a határidőn belüli továbbhaladásért.
Súlyos bírság járhat a szabályszegésért
A rendelet betartását a rendőrség és az állami adó- és vámhatóság ellenőrzi. Az ellenőrzésekhez felhasználhatók többek között az útdíjrendszer és a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer adatai is. Ha a fuvarozó megsérti a szabályokat, a hatóság a termék áfa nélküli értékének akár 100 százalékáig terjedő közigazgatási bírságot szabhat ki. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Vagyis a Magyar Közlöny pénteki megjelenése után rövid időn belül alkalmazhatóvá válik.
Rövid időre megszűnt a korábbi tilalom
A mostani döntés előzménye, hogy a korábbi ukrán agrárimport-tilalom veszélyhelyzeti rendeleten alapult, és a rendeleti szabályozás megszűnésével átmenetileg hatályát vesztette. Erről korábban több lap is beszámolt, az Agrárszektor szerint a 130/2023-as kormányrendelet május közepén vesztette hatályát, ezért új szabályozásra volt szükség az importkorlátozás fenntartásához. De tavalyi évben az ukrán importot szabályozó jelenlegi egyezmény júniusban lejárt.
Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter a rendelet megjelenése után azt közölte, hogy a kormány a magyar élelmiszerbiztonság és a gazdák védelme érdekében állította vissza a tilalmat.
Fontos jelzés a magyar agrárpiacnak
A döntés közvetlenül azokat az ágazatokat érinti, amelyek az elmúlt években a legérzékenyebben reagáltak az ukrán import megjelenésére. A gabona-, olajosmag-, hús-, tojás- és mézpiacot. A magyar termelők szempontjából a fő kérdés az, hogy az új ellenőrzési rendszer mennyire tudja megakadályozni a tranzitszállítmányok belföldi megjelenését.
A rendelet tehát nem az Ukrajnának nyújtott segítség leállításáról szól. Hanem arról, hogy a magyar piacra csak ellenőrzött módon kerülhessenek be az érzékeny agrártermékek. A következő hetekben kiderül, hogy a hatósági zárak, a fuvarozói nyilatkozatok és a bírságok elegendő visszatartó erőt jelentenek-e a szabályok betartatásához.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash (illusztráció) 
