Miből áll az adósságfinanszírozás?
A magyar adósságfinanszírozás három területből áll össze. Az intézményi, a deviza és a lakossági piacból. A várakozások szerint az idei év végére az intézményi piac az államadósság 48 százalékát, a deviza piaca 29 százalékot míg a lakossági piac 23 százalékot hoz. Az arányok egyébként az elmúlt évek során változtak és a lakossági állampapír állománya pedig emelkedőben van.
A lakossági állampapíroknál a fix kamatozású papírok aránya nőni fog
Az ÁKK változásaiban a lakossági állampapírok arány megmarad 20-25 százalékon és ebbe még a lakossági tulajdonban lévő intézményi állampapírokat is belevonják a jövő évtől. A fix kamatozású kötvények arányát pedig az eddig 60-80 százalékról emelni fogják 70-90 százalékra, amivel csökkenni fog az állami kockázat és kiszámíthatóbb lesz a kamatkiadás.
Változások a lakossági állampapíroknál
Az állam 2025 októbere óta elindult egy új irány a lakossági állampapíroknál, amelyben növelték a fix kamatozású papírokat a portfólióban a változó kamatozású papírokkal szemben. A lakossági befektetők pedig 95 százalékban fix kamatozású állampapírokat, mint például FixMÁP, MÁP Plusz vásároltak. Az ÁKK adatai szerint november végén a Prémium Állampapírt vették a legtöbben közel 7 ezer milliárdért. Viszont a hónap végére már csak közel 3 800 milliárd maradt ebből a kötvényből. Ezt a Fix Magyar Állampapír követi, amely az elmúlt időszakban emelkedett.
A PMÁP állomány novemberben 3 780 milliárd volt. A FixMÁP papírból pedig 3 488 milliárd volt a magánbefektetők tulajdonában. A Bónusz Állampapír is egész jól ment, 2 072 milliárdot vett a lakosság. Ezen kívül a Bónusz Magyar Állampapír is megbízható nőtt, november végéig 863 milliárd forinttal, ami tovább erősíti a lakossági állampapírokat.
Az eddig 16 391 milliárd forint értékű államkötvény vásárlása közel 33,6 százalékban lakossági vásárlásokból állt. A kifizetés pedig 10 947 milliárd forint, amelynek 41,2 százalékát kapják meg a befektetők.
És hogy jön ki a hiányzó ezermilliárd összeg?
A tervezett bruttó értékesítés a lakosságnak 5 508 milliárd forint, míg az állampapír-lejáratok és idő előtti visszavásárlások 4 507 milliárd forint értékben várhatók. Ennek a különbségére számít az ÁKK az új tőkebevonással. Ráadásul az első 10 hónapos statisztikái alapján a lakossági állomány 215 milliárd tulajdon forinttal nőtt, ami jelzi a lakosság bizalmát az állampapírok iránt.
A lakossági befektető szerepe a költségvetési finanszírozásában tovább nőtt, mivel a hatalmas állampapír-kifizetések már nem várhatók. Így a lakossági aktív részvétel hiányában nehezen tartható fenn az adósságkezelés. Ez alapján jól látható, hogy a lakossági befektetők megkerülhetetlen tényezővé váltak a magyar államadósság finanszírozásában és nem véletlen, hogy az ÁKK 2026-os terveiben további lehetőségek teremt a jövőben a lakosság számára, amely a költségvetési hiányának megfelelő tételét szolgálja. A piaci átrendeződés, a lakossági állampapírok népszerűsége és a várható rehabilitációs intézkedések együttesen támogathatják a magyar gazdaság stabilitását a következő években
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvános és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Shutterstock
