Megtört a jég – Három és fél éves csúcsra lőtt ki a magyar ipar

Ha a nyers, kiigazítatlan gazdasági mutatókat nézzük, ott ugyan 0,4%-os minimális visszaesést látunk, ám a szakértők gyorsan hozzáteszik: ez kizárólag a naptár játéka. Ebben a hónapban ugyanis kettővel kevesebb munkanap volt, mint a bázisidőszakban. Havi alapon is egyértelmű a lendület, hiszen az előző hónaphoz képest 2,3%-kal bővült a kibocsátás.

Mi hajtja a magyar ipari termelés növekedését?

A növekedés szerkezete kifejezetten egészséges képet mutat, és a korábbi hónapok trendjeit folytatja. A feldolgozóipari alágak teljesítménye jól tükrözi a hazai gyárak megrendelés-állományának javulását. A legfontosabb húzóágazatok az alábbiak:

• Autóipar és járműgyártás: A hazai ipar legnagyobb, több mint 26%-os súlyú ágazata ismét növekedési pályára lépett. A szektor motorját a debreceni BMW-gyár fokozatos termelésbe állása és a beszállítói láncok élénkülése húzza felfelé.
• Csúcstechnológia és elektronika: A számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártása tartósan az ipar egyik legfontozabb húzóereje maradt, kiemelkedő exportdinamikával.
• Akkumulátor- és villamos berendezések gyártása: Ebben a szektorban látható némi átrendeződés; a korábbi robbanásszerű növekedés után a piaci kereslethez igazodva mérsékeltebb, de stabil bázist nyújt a termelésnek.

Az első negyedéves GDP-adatok után a mostani statisztikák megerősítik, hogy az ipar fokozatosan magára talál. A szakértők szerint a tartós javulás révén a stabil gazdasági növekedés is fenntartható marad az év hátralévő részében.

Kitekintés és gazdasági növekedés: Milyen kockázatokkal kell számolnunk?

Bár az irány egyértelműen pozitív, a fenntartható konjunktúrához a külpiacok tartós stabilitására is szükség van. Az exportorientált iparágak növekedését továbbra is veszélyeztethetik a globális ellátási láncok feszültségei, az energiapiaci bizonytalanságok, valamint a nemzetközi kereskedelmi vámháborúk.

Egyelőre azonban a tények magukért beszélnek: a magyar ipari termelés megmutatta, hogy komoly belső tartalékokkal rendelkezik. A korábbi évek nagyberuházásai most kezdenek beérni a hivatalos statisztikai adatokban.

A táblázat a legfrissebb gazdasági folyamatok és a KSH szerkezeti adatai alapján mutatja be a magyar ipar legfontosabb ágazatait, azok gazdasági súlyát, főbb központjait és a jelenlegi trendeket.

A magyar ipar szerkezete és legfontosabb ágazatai

Ágazat megnevezése	Súlya a feldolgozóiparban	Legfontosabb hazai bázisok, központok	Jelenlegi trendek és kilátások
Járműgyártás (Autóipar)	~26-28%	Győr (Audi), Kecskemét (Mercedes), Debrecen (BMW), Szentgotthárd	A magyar ipar abszolút motorja. A debreceni BMW-gyár termelésbe állása és az új modellek érkezése adja a legfrissebb növekedési lökést.
Villamos berendezések és akkumulátorgyártás	~11-13%	Debrecen, Göd, Komárom, Iváncsa, Nyíregyháza	Az elmúlt években robbanásszerűen nőtt a súlya a hatalmas beruházások nyomán. Jelenleg a globális piaci kereslethez való igazodás (konszolidáció) jellemzi.
Elektronika, számítógép és optikai termékek	~10-11%	Székesfehérvár, Komárom, Budapest és agglomerációja	Erősen exportorientált, csúcstechnológiát képviselő szektor. A digitalizáció és az automatizáció folyamatosan magasan tartja a megrendelési állományt.
Élelmiszeripar, ital- és dohánygyártás	~10%	Alföldi régió (Kecskemét, Szeged, Debrecen), Békéscsaba, Győr	Válságálló szektor, amely elsősorban a belföldi fogyasztásra épít. Az elmúlt időszakban a technológiai modernizáció és a hatékonyság növelése volt a fókuszban.
Gumi-, műanyag- és nemfém ásványi termékek	~7-8%	Tatabánya, Nyíregyháza, kazincbarcikai régió	Erősen függ az autóipar és az építőipar teljesítményétől; a beszállítói láncokon keresztül reagál a piaci változásokra.
Vegyipipar és gyógyszergyártás	~6-7%	Tiszaújváros (MOL(MOL ↗) Tisza Chemical), Budapest (Richter(RICHTER ↗)), Debrecen (Teva)	Tradicionálisan erős, magas hozzáadott értéket képviselő ágazat. A Richter révén a kutatás-fejlesztés (K+F) egyik hazai fellegvára.
Fémfeldolgozás és kohászat	~6%	Dunaújváros, Miskolc, Székesfehérvár	Az energiaárak változásaira rendkívül érzékeny szektor. A zöld átállás és az energiahatékonyság növelése a legfőbb kihívása.

Kulcsfontosságú mutató: A magyar feldolgozóipari termelés rendkívül exportorientált: a legyártott termékek több mint 70-75%-a külpiacokra (elsősorban Németországba és az Európai Unió többi tagállamába) kerül, így a hazai gyárak teljesítménye szorosan összefügg a globális konjunktúrával.