Mennyit ér valójában a forint, ha nem a devizapiacot, hanem ugyanannak a hamburgernek az országonként eltérő árát vizsgáljuk?
A Big Mac-index csaknem 50 forintos különbséget mutat a dollár tényleges és elméleti árfolyama között, a részletesebb számítás azonban komoly meglepetést tartogat.
Negyvenéves hamburgerindex mutatja meg, mennyit érhet valójában a forint Nem is gondolnánk, hogy egy hamburger […]
Mennyit ér valójában a forint, ha nem a devizapiacot, hanem ugyanannak a hamburgernek az országonként eltérő árát vizsgáljuk? A Big Mac-index csaknem 50 forintos különbséget mutat a dollár tényleges és elméleti árfolyama között, a részletesebb számítás azonban komoly meglepetést tartogat.
A hamburgerek indexe mutatja a vásárlóerőt Forrás: Unsplash (illusztráció)
Negyvenéves hamburgerindex mutatja meg, mennyit érhet valójában a forint
Nem is gondolnánk, hogy egy hamburger árából is következtetni lehet egy ország fizetőeszközének értékére. Pedig a viccesnek tűnő elmélet már negyven éve létezik, és egyszerű példán keresztül mutatja meg, hogy az egyes devizák túl olcsónak vagy túl drágának számítanak-e. A The Economist által megalkotott Big Mac-index ugyan nem hivatalos árfolyammutató, mégis szemléletesen hasonlítja össze a különböző pénznemek vásárlóerejét. A friss adatok szerint a forint még mindig túl olcsónak számít a dollárral szemben. A magyar és az amerikai Big Mac árából csaknem 50 forinttal alacsonyabb dollárárfolyam következne a ténylegesnél. Egy részletesebb számítás szerint azonban a forint már szinte pontosan annyit ér, amennyit a jelenlegi árfolyam mutat.
Közel 50 forintos eltérést mutat a Big Mac-index
A Portfolió szerint, amelye a The Economist július 30-i adatain alapult Magyarországon 1 660 forintba, az Egyesült Államokban pedig 6,22 dollárba került egy Big Mac. A két ár hányadosából 266,88 forintos elméleti dollárárfolyam adódik. A tényleges piaci árfolyam 313,35 forint volt. A kettő között 46,47 forintos különbség alakult ki, vagyis a dollár a hamburgerárak alapján számított szintnél több mint 17 százalékkal drágább volt.
A The Economist a devizák értékeltségét a tényleges árfolyamhoz viszonyítva határozza meg. Ezzel a módszerrel a forint 14,8 százalékkal számított alulértékeltnek a dollárral szemben. Ezzel a számolással az elmélet szerint elvileg a magyar fizetőeszköznek 266,88 forintos dollárárfolyam közelében kellene állnia. Viszont a Big Mac-index azonban nem árfolyam-előrejelzés és nem jelenti azt, hogy a dollár és forint árfolyamnak valóban ezen a szinten kellene állnia.
Tizenkét éve nem volt ilyen mérsékelt az eltérés
Az index értelmezői szerint a forint az elmúlt 25 év nagy részében alulértékeltnek számított a Big Mac-index alapján. A mostani 14,8 százalékos különbség azonban már jóval kisebb, mint a korábbi években mért eltérések.
Legutóbb 2014-ben állt ennél közelebb az elméleti szinthez a magyar deviza, akkor 12,2 százalékos alulértékeltséget jelzett a mutató. Az eltelt 12 év alatt a forint a hamburgerárakhoz viszonyítva fokozatosan közeledett az egyensúlyi szinthez. Ebben nemcsak a deviza erősödését jelenti, hanem a magyarországi és az amerikai éttermi árak változását is.
A Big Mac index árfolyama augusztus 7-én. Forrás: Big Mac index
Mit mutat meg valójában a Big Mac-index?
A The Economist 1986-ban, vagyis 40 évvel ezelőtt alkotta meg a Big Mac-indexet. A mutató a vásárlóerő-paritás elvét szemlélteti egy világszerte széles körben elérhető, nagyrészt azonos összetételű termék segítségével. A vásárlóerő-paritás szerint hosszabb távon az árfolyamoknak olyan szint felé kellene közelíteniük, amelyen ugyanaz a termék átváltás után hasonló összegbe kerül a különböző országokban. Ha egy Big Mac dollárban kifejezve jóval olcsóbb Magyarországon, mint az Egyesült Államokban, a hagyományos index alulértékeltnek tekinti a forintot.
Az összehasonlítás előnye az egyszerűsége. Egyetlen, könnyen érthető terméken keresztül szemlélteti a devizák vásárlóerejét. A módszer azonban nem képes pontosan meghatározni egy fizetőeszköz valódi egyensúlyi árfolyamát.
Miért lehet félrevezető a hamburger ára?
Egy Big Mac árát nemcsak az alapanyagok világpiaci ára határozza meg. A helyi bérek, üzlethelyiségek bérleti díjai, energiaárak, adók, hatósági terhek, logisztikai költségek és a piaci verseny egyaránt beépülnek a fogyasztói árba.
A szolgáltatások és a munkaerő jellemzően olcsóbbak az alacsonyabb jövedelmű országokban. Emiatt egy hamburger ára akkor is alacsonyabb lehet, ha az adott ország fizetőeszköze a devizapiacon egyébként nincs jelentősen alulértékelve.
A termék sem mindenhol teljesen azonos gazdasági környezetben jelenik meg. Eltérhet az adótartalom, az éttermek költségszerkezete, a McDonald’s árképzési stratégiája, valamint az is, hogy a Big Mac mennyire számít tömegterméknek vagy drágább ételnek az adott országban.
A korrigált index szerint a forint már a helyén van
A hagyományos mutató hiányosságai miatt a The Economist elkészítette a GDP-vel korrigált Big Mac-indexet is. Ez abból indul ki, hogy a szegényebb országokban természetes módon alacsonyabbak az árak, ezért a gazdasági fejlettséget is figyelembe veszi. Az eredmény gyökeresen eltér a nyers index 14,8 százalékos értékétől. A GDP-vel korrigált számítás szerint a forint mindössze 0,2 százalékkal alulértékelt a dollárral szemben.
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a magyar fizetőeszköz a hazai gazdaság fejlettségéhez és árszínvonalához mérten egyensúlyi helyzetben van. A 313 forint körüli dollárárfolyam tehát e módszertan alapján nem tekinthető indokolatlanul magasnak.
Nem jelent automatikus forinterősödést az eredmény
A Big Mac-index érdekes képet ad a forint hosszabb távú értékeltségéről, de rövid távú befektetési döntésekhez vagy árfolyam meghatározásához nem elegendő.
A forint mozgását elsősorban a magyar és nemzetközi kamatkörnyezet, az infláció, a gazdasági növekedés, a költségvetési és folyó fizetési mérleg, a geopolitikai helyzet alakítja. Ezeket a tényezőket viszont a hamburgerárakon alapuló modell nem vizsgálja.
A friss adatok legfontosabb üzenete ezért nem az, hogy a dollárnak 267 forintra kellene esnie. Sokkal inkább az, hogy a forint hagyományos Big Mac-index szerinti alulértékeltsége 12 éve nem volt ilyen mérsékelt, a fejlettséggel korrigált mutató alapján pedig szinte teljesen eltűnt.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
