A friss Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatok szerint a magyar ipari termelés látványos növekedést mutat.
A legfrissebb statisztikák alapján a hazai ipar maga mögött hagyhatja a nehézségeket, és a járműgyártás, valamint az elektronikai szektor vezetésével határozott növekedési pályára állt.
Hosszú stagnálás után élénkül a magyar ipar Az elmúlt évek gazdasági kihívásai – így a gyengébb […]
A friss Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatok szerint a magyar ipari termelés látványos növekedést mutat. A legfrissebb statisztikák alapján a hazai ipar maga mögött hagyhatja a nehézségeket, és a járműgyártás, valamint az elektronikai szektor vezetésével határozott növekedési pályára állt.
Hosszú stagnálás után élénkül a magyar ipar
Az elmúlt évek gazdasági kihívásai – így a gyengébb európai kereslet, a magas energiaköltségek és az akadozó ellátási láncok – komoly terhet róttak a hazai gyárakra. A legfrissebb KSH-statisztikák azonban fordulatot jeleznek: az ipari termelés volumene éves összehasonlításban kétszámjegyű, 10,1%-os növekedést ért el (munkanaphatástól megtisztítva 4,1%-os bővülést mutatva a bázisidőszakhoz képest)
.
Túlnyomásos klímatechnikával felszerelt üzemben, a legkorszerûbb körülmények között, új gépsoron napi 180 ezer kúpot készítenek az EGIS Rt. Lacta Gyógyszergyárában Körmenden. A képen: Bálintné Horváth Judit a termelési folyamatot ellenõrzi.
Melyek a növekedés fő hajtóerejei?
A friss adatok részletes elemzése rávilágít, hogy mely szektorok húzzák leginkább a hazai gazdaság motorját:
Járműgyártás: A feldolgozóipari termelés legnagyobb súlyú ágazata, a járműgyártás volumene 21%-kal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. Ezen belül a közúti gépjárművek gyártása 41%-os kiugrást produkált.
Elektronikai ipar: A számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártása szintén kiemelkedő, 41%-os exportbővülést tudhat maga mögött.
Exportpiacok élénkülése: Az ipari export volumene 11,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, ami azt jelzi, hogy a külső kereslet fokozatosan magához tér.
Kilátások: Mi várható a magyar iparban az év hátralévő részében?
Bár a friss adatok rendkívül biztatóak, a szakértők óvatos optimizmusra intenek. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok havi alapon kismértékű (1,4%-os) csökkenést mutattak. Az előző hónaphoz képest, ami jelzi, hogy a globális gazdasági környezet továbbra is volatilis.
A tartós növekedéshez elengedhetetlen az új ipari kapacitások (például az akkumulátorgyártáshoz és elektromos mobilitáshoz kapcsolódó beruházások) teljes körű bekapcsolódása a termelésbe, valamint a stabil nyugat-európai kereslet fennmaradása.
A magyar ipar szerkezete
Fő ágazat / Alágazat
Súly a magyar iparon belül / Jelentőség
Fő profilok / Termékek
Jelenlegi piaci státusz (friss adatok)
Járműgyártás (Közúti jármű gyártása)
Kiemelkedő (a feldolgozóipar legnagyobb súlyú ágazata)
Személyautók, tehergépkocsik, járműalkatrészek, akkumulátoros elektromos járművek (EV)
Meghatározó motor, az új kapacitások (pl. elektromobilitás) felfutásával stabilizálódik.
Számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása
Beszállítói láncokon keresztül szorosan kötődik a jármű- és építőiparhoz.
Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás
Alacsonyabb részarány
Üzemanyagok, kőolajtermékek
Ciklikus ingadozások jellemzik, a bázisidőszakhoz képest mérsékeltebb teljesítményt mutat.
Főbb szerkezeti jellemzők:
Magas exportorientáció: A magyar ipari termelés túlnyomó része (több mint 60%-a) külpiacra termel, ami miatt a szektor kifejezetten érzékenyen reagál a nyugat-európai (főleg németországi) kereslet alakulására.
Koncentráció: A négy legfőbb alágazat (járműgyártás, elektronika, villamos berendezések, valamint az élelmiszeripar) adja a teljes ipari kibocsátás nagyjából 40%-át.
Technológiai eltolódás: Az elmúlt évek beruházásainak köszönhetően a szerkezet fokozatosan tolódik el a magasabb hozzáadott értékű technológiák (elektromobilitás, fejlett elektronika) irányába.
