Minden eddiginél nagyobb korszerűsítés kezdődhet a magyar villamosenergia-rendszerben.
Közel 500 milliárd forint uniós támogatás jut a hálózat fejlesztésére és okosmérők telepítésére, hogy biztonságosabbá váljon az energiaellátás, és több naperőművet, valamint más megújuló kapacitást lehessen a rendszerhez csatlakoztatni.
Mind az öt támogatási szerződést aláírták A Magyar Fejlesztési Bank mind az öt támogatási szerződést megkötötte a MAVIR-ral, […]
Minden eddiginél nagyobb korszerűsítés kezdődhet a magyar villamosenergia-rendszerben. Közel 500 milliárd forint uniós támogatás jut a hálózat fejlesztésére és okosmérők telepítésére, hogy biztonságosabbá váljon az energiaellátás, és több naperőművet, valamint más megújuló kapacitást lehessen a rendszerhez csatlakoztatni.
Óriási fejlesztés indul a magyar áramhálózatban, amely a háztartásokat is érintheti. Forrás: Unsplash (illusztráció)
Mind az öt támogatási szerződést aláírták
A Magyar Fejlesztési Bank mind az öt támogatási szerződést megkötötte a MAVIR-ral, az E.ON-nal és az MVM-mel az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközéből, vagyis az RRF-ből finanszírozott programokra.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter közlése szerint a kormány a teljes, csaknem 500 milliárd forintos keretösszeget átutalta az MFB részére. A bank a konstrukció pénzügyi közvetítőjeként vesz részt a programban.
A miniszter szerint ezzel teljesült a magyar Helyreállítási Terv hálózatfejlesztési programjához kapcsolódó valamennyi előírt mérföldkő. A szerződések aláírása azonban csak a finanszírozási szakasz lezárását jelenti: a tényleges eredményt a hálózati beruházások és az okosmérők telepítése hozza majd meg.
Miért van szükség a villamosenergia-hálózat fejlesztésére?
A hazai áramtermelés az elmúlt években gyorsan átalakult. Nagy számban jelentek meg háztartási napelemek és ipari méretű naperőművek, amelyek termelése az időjárástól és a napszaktól függően jelentősen ingadozik.
A hagyományos villamosenergia-hálózatot eredetileg arra tervezték, hogy a nagy erőművekből egyirányúan juttassa el az áramot a fogyasztókhoz. A napelemes rendszerek azonban időnként vissza is táplálnak a hálózatba, ezért annak kétirányú és gyorsan változó energiaáramlást kell kezelnie. Ha a vezetékek, alállomások és irányítási rendszerek kapacitása nem elegendő, korlátozni kellhet az új erőművek csatlakozását, szélsőséges esetben pedig a már működő termelők teljesítményét is. A mostani beruházások egyik legfontosabb célja ezeknek a hálózati szűk keresztmetszeteknek a megszüntetése.
Több megújuló energia kerülhet a rendszerbe
A program új vezetékek, transzformátorok és alállomási berendezések létesítését, valamint a meglévő infrastruktúra korszerűsítését is lehetővé teheti. Emellett fejleszthetik azokat a digitális irányítási és adatfeldolgozó rendszereket, amelyek folyamatosan egyensúlyban tartják az áramtermelést és a fogyasztást.
A korábbi, júniusi kormányzati tájékoztatás szerint a mintegy 1,5 milliárd eurós program csaknem 5 000 megawattnyi új, elsősorban megújuló energiatermelő kapacitás hálózati csatlakozását segítheti elő. A fejlesztések így közvetve mérsékelhetik Magyarország energiaimport-függőségét is. Ehhez azonban önmagában a több napelem nem elegendő: szükség van szabályozható erőművekre, energiatárolókra, határkeresztező kapacitásokra és rugalmas fogyasztásra is.
Mire jó az okosmérő?
A hagyományos villanyórákkal szemben az okosmérők rövid időközönként rögzítik a fogyasztási adatokat, és azokat távolról továbbíthatják a szolgáltatónak. Emiatt kevesebb helyszíni leolvasásra lehet szükség, és csökkenhet a becsült mérőállások szerepe.
A részletes adatok segítségével a fogyasztók pontosabban láthatják, mikor használnak sok áramot. Ez megkönnyítheti az energiaigényes berendezések – például a villanybojler, a hőszivattyú vagy az elektromos autó töltője – tudatosabb időzítését.
Az okosmérők a hálózat üzemeltetőinek is fontos információkat szolgáltatnak. Gyorsabban észlelhetővé válhatnak az üzemzavarok, pontosabban tervezhető a terhelés, és könnyebb lehet összehangolni a fogyasztást az időjárásfüggő áramtermeléssel. Az eredeti magyar RRF-terv legalább 290 680 új okosmérő telepítését irányozta elő.
Nem biztos, hogy azonnal csökken a villanyszámla
A hálózatfejlesztés és az okosmérők telepítése önmagában nem jelent automatikus vagy azonnali lakossági árcsökkenést. A beruházások elsődleges célja az ellátásbiztonság, a hálózati kapacitás növelése és a megújuló energia befogadása.
Hosszabb távon ugyanakkor gazdasági előnyt jelenthet, ha kevesebb hálózati korlátozásra, importáramra és költséges rendszerkiegyenlítő beavatkozásra van szükség. Az okosmérők a jövőben a napszakonként változó díjszabások alkalmazását is támogathatják, de ehhez megfelelő tarifákra és szabályozásra van szükség.
Uniós forrásból indul a nagyszabású program
A finanszírozást az Európai Unió koronavírus-járvány után létrehozott Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköze biztosítja. Az RRF célja nemcsak a válság gazdasági következményeinek kezelése, hanem a zöld- és digitális átállás felgyorsítása is. Kapitány István szerint a kormány további uniós források megszerzésén dolgozik, amelyeket az ország energiafüggetlenségének és versenyképességének erősítésére kíván fordítani.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
