Jelentősen romlott a hazai költségvetés helyzete az év első három hónapjában.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb gyorstájékoztatója szerint a kormányzati szektor egyenlege 2026 első negyedévében 2090 milliárd forintos hiányt mutatott.
Ez az elképesztő összeg a negyedéves GDP 9,0%-át teszi ki.
Ez az eredmény komoly negatív fordulatot jelent az előző évhez képest: a deficit 838 […]
Jelentősen romlott a hazai költségvetés helyzete az év első három hónapjában. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb gyorstájékoztatója szerint a kormányzati szektor egyenlege 2026 első negyedévében 2090 milliárd forintos hiányt mutatott. Ez az elképesztő összeg a negyedéves GDP 9,0%-át teszi ki.
Ez az eredmény komoly negatív fordulatot jelent az előző évhez képest: a deficit 838 milliárd forinttal, GDP-arányosan pedig 3,1 százalékponttal lett magasabb, mint 2025 azonos időszakában.
Miért szaladt el az államháztartási hiány?
A költségvetési egyenleg romlása mögött elsősorban a kiadások rendkívül dinamikus, a bevételeket jócskán lepipáló növekedése áll. Miközben a kormányzati szektor bevételei (9327 milliárd forint) 11,5%-kal emelkedtek, addig a kiadások (11 417 milliárd forint) 18,7%-kal lőttek ki.
A kormányzati kiadások fő hajtóerői:
Munkavállalói jövedelmek: Az állami szektorban kifizetett bérek és juttatások 38,5%-kal (841 milliárd forinttal) nőttek.
Társadalmi juttatások: A pénzbeni juttatások (például nyugdíjak, családtámogatások) 15,1%-kal emelkedtek az év elején.
Egyéb kiadások: A kormányzat egyéb folyó kiadásai közel 28%-kal bővültek.
Ezzel szemben a beruházások látványosan megsínylették a feszített költségvetést: a bruttó állóeszköz-felhalmozás (vagyis az állami fejlesztések, beruházások volumene) 26,2%-kal esett vissza az előző évhez képest.
KSH adatok: A bevételek tartják a frontot
A friss KSH adatok alapján a bevételi oldalon a növekedés stabil, de nem volt elegendő a kiadási hullám ellensúlyozására.
A fogyasztáshoz köthető adók mérsékeltebb növekedést mutattak (a termelési adók 3,9%-kal nőttek, ezen belül az ÁFA-bevétel 7,1%-kal emelkedett). Sokkal jobban teljesítettek viszont a közvetlen adók: a jövedelemadók 11,6%-kal, míg a foglalkoztatottsághoz köthető társadalombiztosítási hozzájárulások 14,6%-kal emelkedtek, ami a munkaerőpiac feszességét és a bérnövekedést tükrözi.
Szétnyílt az olló a költségvetési alszektorok között
A gigantikus államháztartási hiány szinte teljes egészében a központi alrendszer számlájára írható, míg az alacsonyabb szintek egyensúlyban maradtak, sőt, többletet termeltek.
Kormányzati alszektor
2026. I. negyedéves egyenleg
Központi kormányzat
-2492 milliárd forint (hiány)
Helyi önkormányzatok
+373 milliárd forint (többlet)
Társadalombiztosítási alapok
+28 milliárd forint (többlet)
Bár az év első negyedéve a szezonális hatások (például az év eleji extra kifizetések) miatt hagyományosan magasabb hiányt szokott produkálni, a 9,0%-os GDP-arányos negyedéves deficit komoly korrekciós kényszert vetít előre az év hátralévő részére, ha a kormány tartani akarja az éves makrogazdasági célokat.
A KSH tájékoztatása szerint a kormányzati szektor egyenlegének következő átfogó adat közlése (amely már a második negyedévet és az első félév egészét fedi le) 2026. október 1-jén várható.
