Kijött a KSH második becslése magyar gazdság 2025 utolsó negyedévéről. A GDP éves alapon 0,8 százalékkal emelkedett, míg az előző negyedévhez képest 0,2 százalékos volt a bővülés. A részletes adatokból kiderül, hogy a fogyasztás és a szolgáltatások húzták felfelé a teljesítményt, miközben az ipar és a külkereskedelem visszafogta a növekedést.
A magyar gazdaság teljesítménye 2025 negyedik negyedévében éves összevetésben 0,8 százalékkal nőtt a nyers adatok szerint, míg a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok alapján 0,6 százalékos volt a bővülés. Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal emelkedett – közölte második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A frissített adat egyben azt is jelenti, hogy a második becslés 0,1 százalékponttal magasabb növekedést mutat, mint amit a KSH az első közlésében jelzett.
Éves szinten mérsékelt bővülés
A teljes 2025-ös évre vonatkozó első becslés szerint a bruttó hazai termék folyó áron 86 893 milliárd forintot tett ki. A GDP volumene a nyers adatok alapján 0,4 százalékkal, a naptárhatással kiigazított adatok szerint 0,3 százalékkal haladta meg az előző évit.
Az építőipar erősödött, az ipar visszafogta a növekedést
A negyedik negyedévben a termelési oldalon vegyes kép rajzolódott ki. Az építőipar hozzáadott értéke 5,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, miközben az ipar teljesítménye 1,8 százalékkal csökkent. Ezen belül a feldolgozóipar 0,8 százalékos visszaesést mutatott. A mezőgazdaság teljesítménye 1,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke ugyanakkor 1,0 százalékkal emelkedett, és ez az ágazat járult hozzá legnagyobb mértékben a GDP növekedéséhez.
A pénzügyi szektor és a turizmus is bővült
A szolgáltatásokon belül a legnagyobb növekedés a pénzügyi és biztosítási tevékenységnél volt tapasztalható, ahol 5,9 százalékos bővülést mért a KSH. Jelentős, 4,6 százalékos emelkedést mutatott a művészet, szabadidő és egyéb szolgáltatások területe, míg az oktatás 2,2 százalékkal nőtt.
A kereskedelem, valamint a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítménye egyaránt 2,1 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység 1,8 százalékkal, az egészségügyi és szociális ellátás 1,1 százalékkal, a szállítás és raktározás 1,0 százalékkal, az információ és kommunikáció pedig 0,4 százalékkal nőtt.
A közigazgatás stagnált, míg az ingatlanügyletek hozzáadott értéke 2,4 százalékkal csökkent. A 0,8 százalékos éves GDP-növekedéshez a szolgáltatások 0,5 százalékponttal, az építőipar 0,3 százalékponttal járult hozzá, míg az ipar 0,3 százalékponttal mérsékelte a gazdasági teljesítményt.
A fogyasztás érezhetően emelkedett
A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 3,0 százalékkal nőtt a negyedik negyedévben. A háztartások fogyasztási kiadása 2,7 százalékkal emelkedett, a kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 3,3 százalékkal bővült, míg a közösségi fogyasztás 8,4 százalékkal nőtt.
A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni juttatások volumene 10,3 százalékkal emelkedett. Ezek eredményeként a végső fogyasztás összességében 3,9 százalékkal bővült, ami 2,8 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez.
A beruházások vegyesen alakultak
A bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene 1,0 százalékkal csökkent a negyedévben. Az építési beruházások visszaestek, miközben a gép- és berendezésberuházások növekedtek. A bruttó felhalmozás összességében 3,8 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát, ami 1,1 százalékponttal támogatta a GDP bővülését.
A külkereskedelem lefelé hatott
A külkereskedelemben folyó áron 551 milliárd forintos aktívum keletkezett, ugyanakkor a volumenadatok eltérően alakultak. Az export 0,5 százalékkal, az import 5,2 százalékkal nőtt éves összevetésben.
Az áruforgalomban – amely a külkereskedelem mintegy 80 százalékát teszi ki – a kivitel 0,9 százalékkal csökkent, miközben a behozatal 6,3 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásexport 5,0 százalékkal nőtt, az import volumene nem változott. A külkereskedelmi forgalom egyenlege 3,1 százalékponttal rontotta a negyedik negyedévi GDP alakulását.
Negyedéves alapon mérsékelt bővülés
Az előző negyedévhez viszonyítva a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal emelkedett. A termelési oldalon a mezőgazdaság 2,5 százalékkal, az építőipar 1,3 százalékkal, a szolgáltatások 0,1 százalékkal nőttek, miközben az ipar 1,2 százalékkal csökkent.
A felhasználási oldalon a háztartások fogyasztási kiadása 1,0 százalékkal, a közösségi fogyasztás 1,7 százalékkal bővült, a bruttó állóeszköz-felhalmozás viszont 0,2 százalékkal visszaesett. Az export és az import volumene egyaránt 0,2 százalékkal alacsonyabb lett az előző negyedévhez képest. A második becslés alapján tehát 2025 végén mérsékelt, de pozitív növekedést mutatott a magyar gazdaság, amelyben a szolgáltatások és a fogyasztás játszották a legnagyobb szerepet.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Shutterstock 
