Újabb lépéssel folytatta a kamatcsökkentést a Magyar Nemzeti Bank.
Az alapkamat 5,75 százalékra süllyedt, és augusztusban újabb vágás jöhet.
A kedvező inflációs adatok most teret adtak a lazításnak, de az energiaárak, a forint és a közel-keleti konfliktus gyorsan átírhatják a jegybank terveit.
Újabb kamatcsökkentésről döntött a Magyar Nemzeti Bank.
A Monetáris Tanács 25 bázisponttal, 5,75 […]
Újabb lépéssel folytatta a kamatcsökkentést a Magyar Nemzeti Bank. Az alapkamat 5,75 százalékra süllyedt, és augusztusban újabb vágás jöhet. A kedvező inflációs adatok most teret adtak a lazításnak, de az energiaárak, a forint és a közel-keleti konfliktus gyorsan átírhatják a jegybank terveit.
Lépett az MNB és csökkentette az alapkamatot. Forrás: Unsplash (illusztráció)
Újabb kamatcsökkentésről döntött a Magyar Nemzeti Bank. A Monetáris Tanács 25 bázisponttal, 5,75 százalékra mérsékelte az alapkamatot. A lépést a vártnál kedvezőbb infláció és Magyarország javuló kockázati megítélése tette lehetővé, az elemzők pedig augusztusra újabb óvatos vágást valószínűsítenek – olvasható a közlemény az MNB oldalán.
A jegybanki alapkamat 5,75 százalékra csökkent
A Monetáris Tanács július 21-i ülésén 25 bázispontos kamatcsökkentésről döntött. Az új, 5,75 százalékos alapkamat július 22-én lép hatályba. Ugyanennyivel mérséklődött a kamatfolyosó két széle is. Az egynapos, vagyis O/N jegybanki betét kamata 4,75 százalékra, az egynapos fedezett hitel kamata pedig 6,75 százalékra csökkent.
A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak. Az MNB júniusban szintén 25 bázisponttal, 6 százalékra vitte le az irányadó rátát. A jegybank szerint a mostani lazítást a kedvezőbb inflációs folyamatok és a magyar eszközök tartósan alacsonyabb kockázati felára tette lehetővé.
A vártnál alacsonyabb infláció adott mozgásteret
Júniusban az éves infláció 1,7 százalékra mérséklődött, míg a maginfláció változatlanul 2 százalék volt. A fogyasztói árindex a jegybank várakozásánál és a júniusi Inflációs jelentés előrejelzésénél is kedvezőbben alakult.
Az áremelkedés lassulása elsősorban az élelmiszerek mérsékeltebb árdinamikájához köthető. Az iparcikkek éves inflációja 1,2 százalékra emelkedett, a piaci szolgáltatások ára pedig 4,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az MNB szerint a lakossági inflációs várakozások az év eleje óta csökkentek. A jegybank arra számít, hogy az áremelkedés üteme 2026 hátralévő részében és 2027-ben is a 3 százalékos cél alatt marad, az infláció pedig 2028 első felében tér vissza a célhoz.
A magyar gazdaság a júniusi előrejelzés szerint halad
A jegybank értékelése alapján a hazai makrogazdasági folyamatok összhangban vannak a júniusi előrejelzéssel. Májusban tovább nőtt az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom, miközben a reálbérek emelkedése élénk maradt.
A versenyszféra bérdinamikája ugyanakkor lassabb a korábbi években tapasztaltnál. A munkanélküliségi ráta nemzetközi összevetésben továbbra is alacsony. A kiskereskedelmi vállalatok értékesítési árakra vonatkozó várakozásai az előző hónaphoz képest csökkentek, a szolgáltató cégek árvárakozásai azonban enyhén emelkedtek.
Az energiaárak jelentik az egyik legnagyobb kockázatot
A kedvező magyar inflációs adatok ellenére a nemzetközi környezet bizonytalanabbá vált. A közel-keleti konfliktus erősödése az elmúlt hetekben felfelé hajtotta a világpiaci olajárakat és az európai földgáz árát. A tartósan magasabb energiaárak idővel a magyar inflációt, a vállalatok költségeit és a külkereskedelmi egyensúlyt is kedvezőtlenül érinthetik.
A piacok az Európai Központi Banktól és az amerikai Federal Reserve-től is egy-egy kamatemelést várnak 2026 végéig. A fejlett gazdaságok hosszú lejáratú állampapírhozamai továbbra is magasak, és az elmúlt hónapban ismét emelkedtek.
A forint stabilitását továbbra is kiemelten figyeli az MNB
A jegybank hangsúlyozta, hogy a pénzügyi piacok, különösen a devizapiac stabilitása fontos szerepet játszik az inflációs várakozások kordában tartásában.
A kamatcsökkentés akkor folytatható jelentősebb árfolyamkockázat nélkül, ha az infláció alacsony marad, Magyarország kockázati megítélése nem romlik, és a nemzetközi befektetői hangulat sem fordul kedvezőtlen irányba. Az MNB továbbra is pozitív reálkamatot kíván fenntartani. Ez azt jelenti, hogy a jegybanki alapkamatnak az infláció aktuális üteme felett kell maradnia.
Mit jelenthet a kamatvágás a hiteleknek és a megtakarításoknak?
Az alapkamat csökkentése lefelé terelheti a bankközi és állampapírpiaci hozamokat. Ennek hatása fokozatosan megjelenhet az új vállalati és lakossági hitelek árazásában is.
A kamatcsökkentési ciklus folytatása idővel kedvezőbb hitelkamatokat eredményezhet, de a banki ajánlatokat a forrásköltségek, az ügyfelek kockázati besorolása és a piaci verseny is befolyásolja.
A másik oldalon a lekötött betétek és egyes új megtakarítások elérhető hozamai szintén mérséklődhetnek. Az állampapírpiaci hozamok csökkenése ugyanakkor felértékelheti a korábban, magasabb kamatszint mellett kibocsátott fix kamatozású kötvényeket.
Augusztusban újabb kamatcsökkentés jöhet
A Monetáris Tanács szerint a kedvező folyamatok fennmaradása esetén a nyár folyamán további kamatcsökkentésre nyílhat tér. A lazítás későbbi folytatásáról a szeptemberi Inflációs jelentés és az addig beérkező adatok alapján döntenek.
Az elemzői várakozások alapján augusztusban újabb 25 bázispontos vágás következhet, amivel az alapkamat 5,50 százalékra csökkenne. Az Erste elemzője 5 százalékos év végi kamatszintet vár, de az energiaárak, a közel-keleti konfliktus és a költségvetési pálya alakulása felfelé mutató kockázatot jelent.
A következő döntések szempontjából az infláció, a forint árfolyama, az energiaárak és a nemzetközi kamatkörnyezet lesz meghatározó. Jelentős piaci romlás esetén az MNB lassíthatja vagy átmenetileg megállíthatja a kamatcsökkentési ciklust.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
