Az alapkamat 25 bázisponttal 5,5 százalékra csökkent.
Varga Mihály szerint az alacsony infláció további lazításra is lehetőséget adhat, arról azonban csak szeptemberben dönt a jegybank, hogy folytatódik-e a nyáron megkezdett ciklus.
Újabb kamatvágásról döntött a Magyar Nemzeti Bank.
Az alapkamat 25 bázisponttal 5,5 százalékra csökkent.
A lépés nem okozott […]
Kamatvágásról döntött a Magyar Nemzeti Bank. Az alapkamat 25 bázisponttal 5,5 százalékra csökkent. Varga Mihály szerint az alacsony infláció további lazításra is lehetőséget adhat, arról azonban csak szeptemberben dönt a jegybank, hogy folytatódik-e a nyáron megkezdett ciklus.
Varga Mihály MNB Varga Mihály az MNB sajtótájékoztatóján. Forrás: YouTube
Újabb kamatvágásról döntött a Magyar Nemzeti Bank. Az alapkamat 25 bázisponttal 5,5 százalékra csökkent. A lépés nem okozott meglepetést, miután Varga Mihály már júniusban előrevetítette a nyári „mini kamatcsökkentési ciklust”. Az igazi kérdés most az, hogy az alacsony infláció ellenére szeptemberben is folytatódhat-e a monetáris lazítás – jelent meg a kamatdöntésről szóló tájékoztatás a jegybank oldaln.
Ismét csökkentette az alapkamatot az MNB
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az elemzői várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 5,75 százalékról 5,5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi ülésén. A lépés lényegében előre borítékolható volt. Varga Mihály jegybankelnök júniusban jelentette be, hogy az MNB egy rövid, három hónapos kamatcsökkentési periódusba kezd. Az alapkamat akkor 6,25 százalékról 6 százalékra, júliusban 5,75 százalékra, most pedig 5,5 százalékra mérséklődött. A jegybank így három egymást követő nyári ülésén összesen 75 bázisponttal lazította a monetáris kondíciókat. A korábban előrevetített szakasz ezzel lezárult, szeptemberben pedig újabb döntési helyzetbe kerülhet a Monetáris Tanács.
Mélyen a jegybanki cél alá esett az infláció
A további kamatcsökkentést elsősorban a vártnál kedvezőbb inflációs folyamatok támogatják. A fogyasztói árak éves emelkedési üteme júliusban 1,2 százalékra lassult, ami az elemzői várakozásoknál és az MNB korábbi előrejelzésénél is alacsonyabb volt.
A nyárra várt átmeneti inflációs gyorsulás egyelőre elmaradt, a gazdaságban továbbra is visszafogott az árnyomás. Az 1,2 százalékos mutató jelentősen elmarad a jegybank 3 százalékos inflációs céljától, így önmagában bőséges teret biztosítana a kamatok további mérséklésére.
Varga Mihály szerint az MNB arra számít, hogy az infláció 2026 hátralévő részében és 2027 egészében is a 3 százalékos cél alatt marad. Az önkéntes árkorlátozások kivezetése ugyanakkor érezhetően megemelte a piaci szolgáltatások árindexét.
Miért nem vágott 50 bázispontot a jegybank?
Az alacsony infláció miatt a piacon az is felmerült, hogy az MNB akár 50 bázispontos lépéssel gyorsíthatja a lazítást. Az elemzői előrejelzésekben egységesen 25 bázispontos kamatcsökkentés szerepelt.
Az óvatosságot elsősorban a romló nemzetközi befektetői környezet indokolhatta. A közel-keleti konfliktus miatt magas a kőolaj ára, ami inflációs kockázatot jelenthet. Az Egyesült Államok költségvetési helyzetével kapcsolatos aggodalmak pedig jelentős hozamemelkedést okoztak a nemzetközi kötvénypiacokon. A magasabb piaci hozamok csökkenthetik a kockázatosabb, feltörekvő piaci eszközök, köztük a forint és a magyar állampapírok vonzerejét. Ez korlátozhatja az MNB kamatcsökkentési mozgásterét még akkor is, ha a hazai infláció indokolná a további lazítást.
Szeptemberben dőlhet el a kamatcsökkentés folytatása
A Monetáris Tanács legközelebb szeptember 22-én tart kamatdöntő ülést. A döntéshozók addigra már a friss inflációs jelentést is megismerhetik, amely részletesebb képet adhat az árak, a gazdasági növekedés és a nemzetközi helyzet kockázatoainak alakulásáról.
Az MNB kiemelten figyeli majd a meghatározó jegybankok lépéseit, a nemzetközi kötvényhozamokat, az energiaárakat és a forint árfolyamát. A szeptemberi előrejelzésben jelenhet meg részletesen az aszály inflációra és gazdasági teljesítményre gyakorolt várható hatása is. A beruházások élénkülését az európai uniós források beáramlása segítheti, ennek kedvező hatása azonban csak fokozatosan jelenhet meg a gazdaságban.
Az inflációs cél is megváltozhat
Varga Mihály a döntést követő sajtótájékoztatón bejelentette, hogy tavasszal megkezdődött a magyar inflációs cél felülvizsgálata. A munka eredményeiről várhatóan ősszel számol be a jegybank. Magyarország 3 százalékos inflációs célja jelenleg a legmagasabb az Európai Unió jegybankjai között. Az MNB elnöke szerint amennyiben a kormány komolyan gondolja az euró bevezetését, az a monetáris politika számára is új feladatokat jelent.
Az euróövezeti csatlakozáshoz tartós árstabilitásra és az uniós követelményekhez közelebb álló inflációs teljesítményre lenne szükség. A cél esetleges módosítása ezért hosszabb távon a magyar kamatpolitikát is befolyásolhatja. Az augusztusi kamatvágás tehát papírforma szerint alakult, a szeptemberi ülés azonban már új irányt szabhat. Az alacsony infláció a folytatás mellett szól, a geopolitikai és pénzpiaci kockázatok viszont óvatosságra intik a jegybankot.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
