Az elmúlt napokban fontos hír a hazai közélet és gazdaság szempontjából, hogy Magyarország és Lengyelország lényegében megvétózza a közös EU-s költségvetést. Azért fontos a lényegében szó, mert egyelőre nem szó szerinti vétóról van szó, csupán a téma blokkolásáról, azonban vélhetően az Európai Tanács ülésén is hasonló állást foglalna el a két állam kormányfője, akkor pedig már valóban vétóról beszélhetünk.
A vétó oka alapvetően az EU-s pénzek úgynevezett jogállamisághoz való kötése. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogyha egy állam megszegi az uniós normákat, akkor ellene eljárás indulhat, aminek következtében eleshet az európai uniós támogatások egy részétől, vagy akár egészétől. Ez az Európai Unió nettó haszonélvezői számára (mint amilyen Magyarország is) komoly érvágást jelentene, a magyar GDP-t a csatlakozás óta jelentős mértékben húzzák az uniós támogatások. A probléma tehát a legkevésbé sem elvi szintű csupán, nem véletlen hangos tőle a magyar és külföldi sajtó is a hétfői bejelentés óta.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság tavaly megválasztott elnöke szerint is igen súlyos a helyzet ugyanis valóban megvétózhatja bármelyik állam egyedül is a költségvetést. Valamelyik félnek tehát mindenképpen engednie kell, egyelőre az üzengetések alapján keménynek tűnik mindkét álláspont.