Véget ért a kínai webáruházak vámmentes korszakának az Európai Unióban. Július 1-jétől a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező online rendelések után is új teher jön, amely drágíthatja a Temuhoz, Sheinhez és más külföldi platformokhoz köthető csomagokat.
Július 1-jétől megszűnt a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagok eddigi vámmentessége az Európai Unióban. Az új szabály alapján a kis értékű online rendelések után átmenetileg 3 eurós vámot kell fizetni tételenként. Az intézkedés célja, hogy csökkentse az uniós vállalkozások versenyhátrányát, erősítse a fogyasztóvédelmet, és hatékonyabb ellenőrzést tegyen lehetővé az EU-ba áramló olcsó importáruknál – olvasható az új szably életbe lépése a The Guardian oldalán.
Megszűnt a 150 eurós vámmentesség
Július 1-jével életbe lépett az a szabályozás, amely eltörli a 150 euró alatti, unión kívülről érkező e-kereskedelmi küldemények vámmentességét. A változás elsősorban azokat az online rendelt termékeket érinti, amelyeket harmadik országbeli eladók közvetlenül uniós fogyasztóknak szállítanak.
Az új rendszerben a 150 eurónál nem nagyobb értékű küldemények után 3 eurós átmeneti vámot kell fizetni. Fontos, hogy ez nem feltétlenül csomagonkénti díjat jelent: az Európai Unió Tanácsa szerint a vámot az egy csomagban lévő eltérő termékkategóriák, vagyis vámtarifa-besorolások alapján kell megállapítani. Ez azt jelenti, hogy ha egy csomag több különböző áruféleséget tartalmaz, a fizetendő összeg magasabb is lehet.
A fogyasztónak nem kézbesítéskor kell fizetnie
Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint a vámot alapvetően nem a vásárlótól szedik be a csomag átvételekor. A fizetési kötelezettség az online platformokat, importőröket, eladókat vagy az értékesítésben és szállításban részt vevő gazdasági szereplőket terheli.
A gyakorlatban ugyanakkor a 3 eurós vám várhatóan beépülhet a webáruházak áraiba. Ez azt jelenti, hogy az unión kívüli olcsó rendelések végső ára emelkedhet, még ha a vásárló nem is külön vámfizetési felszólítással találkozik a kézbesítéskor.
Ez a jogszabály áll a változás mögött
A szabályozás alapja a Tanács (EU) 2026/382 rendelete, amely módosította a vámmentességekről szóló 1186/2009/EK tanácsi rendeletet. A jogszabály törölte a kis értékű küldeményekre vonatkozó korábbi vámmentességi rendelkezéseket, és 2026. július 1-jétől 2028. július 1-jéig átmeneti, 3 eurós vámot vezetett be a legfeljebb 150 euró belső értékű küldeményekre.
A gyakorlati végrehajtást az uniós vámjogi szabályok módosítása egészíti ki, köztük a Bizottság (EU) 2026/1200 végrehajtási rendelete. Az Európai Bizottság szerint a 3 eurós átmeneti vám 2028 júliusáig marad érvényben, ezt követően a normál vámtarifák alkalmazása következhet az EU vámreformjának részeként.
Milliárdos csomagáradat miatt lépett az EU
Az Európai Bizottság szerint 2025-ben csaknem 5,9 milliárd alacsony értékű, unión kívülről érkező tétel jutott be az EU piacára vámfizetés nélkül. Ez napi szinten több mint 16 millió csomag vámhatósági kezelését jelentette.
Az alacsony értékű küldemények az EU-ba importált tételek 97 százalékát adták, miközben az importértéknek mindössze 2 százalékát képviselték. Brüsszel szerint ez a rendszer torzította a versenyt, mert az uniós kereskedőknek szigorúbb költség- és megfelelési szabályok mellett kellett működniük, miközben a nem uniós online szereplők a vámmentességi küszöb előnyeit élvezhették.
Fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi szempontok is szerepet kaptak
Az EU nemcsak versenyjogi, hanem fogyasztóvédelmi okokkal is indokolja a változást. Egy 2025-ös uniós vizsgálat szerint az ellenőrzött alacsony értékű importáruk több mint 60 százaléka nem felelt meg az uniós termékbiztonsági vagy megfelelőségi előírásoknak. A problémák között hiányzó címkék, tiltott összetevők és elégtelen biztonsági dokumentáció is szerepelt.
A szabályozás része a termékazonosítók bevezetése is. Ezek használata július 1-jétől önkéntes, november 1-jétől azonban kötelező lesz. Az intézkedés célja, hogy a vámhatóságok könnyebben kiszűrjék a nem megfelelő, veszélyes vagy tiltott termékeket.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash (illusztráció)