Megtévesztő „Magyarország-pótdíj” jelent meg az Alibabán. A kínai e-kereskedelmi óriás 2025 szeptembere óta kizárólag a magyar vásárlókra 4,5 százalékos felárat számít fel, amely a számlákon „Hungary surcharge” néven szerepel. A kormány szerint azonban nincs és nem is volt erre vonatkozó megállapodás, ezért hatósági vizsgálatok indulnak.
Megtévesztő a „Magyarország-pótdíj” az Alibabán. Forrás: Shutterstock
A kormány reagált az Alibaba ügyre
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szombati közlése szerint semmilyen megállapodás nem jött létre a magyar állam és az Alibaba között arról, hogy a platform a magyar vásárlásokra „Hungary surcharge” (Magyarország-pótdíj) néven pluszdíjat szedjen be, vagy azt „állami teherként” tüntesse fel. A tárca úgy látja, hogy a gyakorlat alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére, ezért hatósági vizsgálatok indulnak – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Mi ez a „Hungary surcharge”, és miért lett belőle ügy?
A sajtóban megjelent beszámolók szerint az Alibaba több forrás szerint minden Magyarországra érkező rendelésnél 4,5 százalékos felárat számít fel, amely a számlákon „Hungary surcharge” megnevezéssel jelenik meg.
A platform angol nyelvű tájékoztatása alapján, amelyet a cikkek idéztek a pótdíjat a magyar e-kereskedelmi szabályozási környezet változásával indokolja, és azt kommunikálja, hogy a felár az áfán felül fizetendő, a működés fenntartását szolgálja.
Az NGM álláspontja szerint félrevezető az „állami pótdíj” kijelentés
Az NGM közlése a lényeget egy mondatban foglalja össze. Nincs felhatalmazás, nincs állami megállapodás, ezért elfogadhatatlan, ha egy vállalkozás a saját maga által kitalált pluszköltséget úgy tünteti fel, mintha az kötelező állami teher lenne és a hatósági előírásból következne. Ráadásul vagy kormányzati egyezségre hivatkozik ami meg nem valós.
A minisztérium szerint a tisztességes piaci működés minimuma, hogy a fogyasztó világosan, egyértelműen és ellenőrizhető módon lássa mi a díj jogalapja, és kinek fizeti. Ezt a mostani kommunikáció nem teljesíti, ezért a tárca felszólította az Alibabát a díjtétel megszüntetésére és a tájékoztatás egyértelműsítésére.
Hatósági vizsgálatok indulnak és a fogyasztóvédelem és NAV is lép
A kormányzati reakció nem szóbeli üzengetés, az NGM szerint két irányból is indul ellenőrzés. A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) vizsgálja, hogy a fogyasztók előzetes tájékoztatása megfelel-e a jogszabályoknak, és nem minősül-e megtévesztőnek. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pedig a számlázási és díjfeltüntetési gyakorlat jogszerűségét ellenőrzi, vagyis azt, hogy a díjtételek kezelése és feltüntetése összhangban áll-e az előírásokkal.
A kiskereskedelmi különadónak mi köze lehet a történethez?
A minisztérium közleménye arra is utal, hogy ha a 4,5 százalékos díj hátterében a 2025-től a platformokra is kiterjedő kiskereskedelmi adó értelmezése áll, akkor fontos tisztázni. A szabályozás célja az egyenlő versenyfeltételek erősítése, és nem elfogadható, hogy ezt bárki állami pótdíjként kommunikálja a fogyasztók felé.
A NAV 2025-ös tájékoztatója is rögzíti, hogy a kiskereskedelmi adó alanyai között a platformüzemeltetők is megjelennek a platformon keresztüli értékesítések után, vagyis a jogi környezet valóban változott 2025-től.
A 4,5 százalék kis kosárértéknél aprónak tűnhet. Nagyobb beszerzéseknél viszont, mint például gépek, eszközök, nagy tételű B2B rendelések már komoly költség, ráadásul a számlán külön soron szerepel, ami önmagában bizalmi kérdést csinál belőle.
És itt jön a valódi kockázat. Ha a fogyasztó azt hiszi, hogy állami jellegű tételt fizet, akkor nem a kereskedővel vitázik, hanem beletörődik. Pont ezt nevezi a kormány megtévesztésre alkalmas gyakorlatnak.
Mit tehet egy magyar vásárló most?
Érdemes az Alibabától kapott számlát vagy fizetési összesítő ellenőrizni, hogy szerepel-e „Hungary surcharge” tétel, és milyen alapon számolták. Javasolt menteni a dokumentumokat, mert a később reklamálás vagy vagy bejelentés esetén ez bizonyíték. Nincsen állami díj a minisztérium állítása szerint nincs ilyen megállapodás. Érdemes követni a vizsgálatok eredményét. A következő napokban derülhet ki, hogy a hatóságok mit állapítanak meg, és lesz-e kötelezés vagy bírság.
Mivel jár az ügy az Alibabának?
Az Alibaba vagy átnevezi a díjat úgy, hogy ne higgye a fogyasztó, hogy ez állami teher. Illetve hatósági vizsgálat eljárás során szankció érheti a vállalatot, ha hamisnak bizonyul az állítása. Amennyiben a a tájékoztatás megtévesztőnek minősül, akkor kötelezhetik módosítására, illetve bírságot kaphatnak. Ez utóbbi a vizsgálatok eredményétől függ. A sztori lényege nem az, hogy „van-e plusz 4,5 százalék, hanem hogy kinek a nevében és milyen magyarázattal szedik be. A kormány most azt üzeni, hogy az állami pótdíj narratívát nem fogja átengedni.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash 
