Gyűjtő-elosztó központtá vált Magyarország az európai fuvarozásban. A vasúti áruszállítás költségválsággal küzd, az intermodális forgalom 122 százalékkal nőtt 2024-ben. Az iparág előtt álló kihívások viszont továbbra is jelentősek.
Robbanás az intermodális forgalomban – Magyarország új szerepben Európában
2024-ben Magyarország történetében először vált európai intermodális gyűjtő-elosztó központtá, miután a hazai terminálokra érkező és onnan induló forgalom 122 százalékkal nőtt az előző évhez képest – jelentette be hétfőn a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ).
A bővülés fő okai az új szerb és román forgalmi kapcsolatok, az autóipari gyárépítésekhez köthető beszállítási kampányok voltak. Továbbá az EKR-rendszer révén vasútra terelt közúti forgalom, valamint új vidéki intermodális terminálok megjelenése.
Számokban a növekedés
A rakott konténerek száma 33,8 százalékkal, a félpótkocsis vasúti forgalom pedig 21,3 százalékkal nőtt, részben a gyárépítésekhez kapcsolódó kampányszerű beszállítások, részben az Észak-Szerbiába és Nyugat-Romániába irányuló új forgalmi kapcsolatok miatt. Az üres konténerek száma 3,4 százalékkal csökkent, ami a hazai export erősödését és a szomszédos országokba irányuló nemzetközi forgalom élénkülését jelzi.
Ez a teljesítmény különösen figyelemre méltó az európai logisztikai piac stagnálása közepette.
Kihívások a vasúton – drágulás, bevételcsökkenés, torlódások
Miközben az intermodális szegmens szárnyal, a vasúti árufuvarozás továbbra is komoly problémákkal küzd:
-
Fajlagos költségek: +10,3 százalék (2024 Q4 vs. 2023 Q4)
-
Fajlagos bevételek: +2,2 százalék
-
Legnagyobb költségtényezők: üzemeltetés, kocsivizsgálat, hálózat-hozzáférés, árfolyamváltozás
A díjemelés lehetősége korlátozott, így a szektor jövedelmezősége romlott – állítja a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület.
Pályafelújítás gát vagy lehetőség?
A szövetség szerint a 2024-es vasútépítési munkálatok (Budapest–Belgrád vonal, Gubacsi híd, Kelenföld–Ferencváros vágányépítés) jelentős forgalmi zavarokat okoztak. Kitértek arra, hogy a vasúti és az intermodális fuvarozást egyaránt hátráltatták.
A nem megfelelően koordinált vágányzárak jelentős forgalmi zavarokat okoztak, vonatok torlódását és terminálok elszigetelődését, valamint a terminálokon hektikusan jelentkező csúcsidőszakokat eredményeztek.
Tengeri forgalom: gyenge évkezdés, gyors felpattanás
A tengeri rakott konténerforgalom 2024 első negyedévében 13 százalékkal csökkent, amit az európai recesszió, a hazai fogyasztás visszaesése és az Adeni-öböl konfliktusa okozott.
A második negyedévben viszont rendezettebb forgalommal és bővülő kapacitással sikerült ledolgozni a kiesést.
Versenyképesség helyreállítása: kulcskérdés a jövőre nézve
„A legnagyobb feladat a versenyképesség visszaállítása és az infrastrukturális kihívások kezelése” – fogalmazott Fülöp Zsolt Károly, az MLSZKSZ elnöke.
A szervezet jobb pályafelújítási koordinációt, vágányzárak csökkentését és ideiglenes építmények rendszeresítését javasolják.
Címlapkép forrása: Pixabay
