Kötvényt vagy részvényt érdemes inkább vásárolni?

Az államok, illetve a vállalkozások a plusz tőkéhez jutás érdekében kötvényeket bocsáthatnak ki. Amikor tehát kötvényt vásárolunk, hitelt adunk a kibocsátójának, legyen az egy cég, vagy állam.

Természetesen a nyújtott hitelért cserébe kamatot kapunk meghatározott időközönként, és a befektetett tőkénket is visszakapjuk az értékpapír lejáratakor. 

Kötvény vásárlásával tehát nem leszünk tulajdonosai az adott cégnek, és nem lesz semmilyen beleszólásunk annak működésébe (ellentétben a részvényekkel). 

A kötvényeket általánosságban kibocsátó, kamatozás, lejárat, törlesztési mód, illetve fedezettség szerint szokás csoportosítani. Kibocsátó lehet az állam, az önkormányzatok és a vállalatok. 

Mivel a kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, vásárlása előtt érdemes alaposan megnézni, kinek is adjuk kölcsön, kire bízzuk rá a megtakarításunkat. Hogy megtudjuk, melyik kibocsátó milyen osztályzatot kap, érdemes áttekinteni a hitelminősítéseket. 

A kötvénykibocsátók minősítése

A hitelminősítők különböző kockázati osztályokba sorolják a kötvénykibocsátókat egy nagyon széles skálán. A három legnagyobb hitelminősítő cég a Moody’s, a Standard & Poors (S&P), illetve a Fitch.

A magyar államadósság besorolása egyébként S&P és a Fitch szerint BBB besorolású, vagyis viszonylag stabil.

Milyen kötvényeket vásárolnak a kisbefektetők?

Vállalati kötvényeket többek között privátbanki szolgáltatáson keresztül tudnak vásárolni azok, akik rendelkeznek az ehhez szükséges összeggel. Esetenként ugyanis egy-egy külföldi vállalati kötvény ára akár 500.000 USD is lehet, így ezeket “feldarabolva” értékesítik a kisbefektetők részére.

A fent is említett privátbanki szolgáltatáshoz azonban legalább 20-30 millió forintra van szükség, de sok bankhoz 80-100 millió forint a “belépő”.

Éppen ezért a kisbefektetők leginkább részvényekből, illetve állampapírokból álló portfóliót építenek.

A legnépszerűbb kötvények: az állampapírok

Az állampapír kézenfekvő megoldás a kisbefektetők részére, hiszen mindenki számára hozzáférhető. Jellemzően 1, 3, és 5 éves lejárattal rendelkeznek, bár a Magyar Államkötvényből léteznek hosszabb, akár 15-20 éves lejáratúak is. A Zöld Magyar Államkötvény futamideje pedig 30 év. 

Az érdekesebb államkötvények közé tartozik a a Babakötvény, amelybe minden 2006 óta született belföldi gyermek számára az állam 42 500 Ft-ot - életkezdési támogatás címen - elhelyez. A Babakötvény 19 éves futamidővel rendelkezik. 

Lakossági állampapírok Magyarországon

A 2021-ben forgalomban lévő legnépszerűbb lakossági magyar államkötvények a következők:

• Magyar Állampapír Plusz – MÁP Plusz
• Nyomdai Magyar Állampapír Plusz
• Babakötvény
• Egyéves Magyar Állampapír
• Prémium Magyar Állampapír – PMÁP
• Prémium Euró Magyar Állampapír – PEMÁP

Az állampapírok előnyei

Az államkötvény kétségkívül legnagyobb előnye, hogy állami garancia van a papírokra, így biztonságos befektetésnek számít. Ahogyan feljebb is írtuk, a magyar gazdaság jelenleg BBB besorolású, így kicsi az államcsőd esélye. 

A lakossági állampapírok viszonylag kedvező, de nem kimagasló kamatozással bírnak, amely jellemzően 4-5 százalék közötti éves átlagkamatot jelent. 

További nagy előnye, hogy - ha az Államkincstárnál nyitjuk meg az értékpapírszámlánkat - nem kell számlavezetési költségekkel számolnunk.

Az állampapírok egyik legnagyobb ellensége viszont az infláció - erről a következő fejezetben részletesebben is olvashatunk. Létezik ugyanakkor inflációkövető államkötvény alternatíva, a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP). A PMÁP kamata a kamatbázis (amely az előző évi infláció mértéke) és a kamatprémium összegéből tevődik össze. 
Megjegyzés: A PMÁP-nak az év elején csökkent a kamatprémiuma: 1,4 százalékról 1,25 százalékra, ezzel a reálhozama is csökkent.

Milyen hátrányai vannak, ha államkötvényekbe fektetünk?

Igaz, hogy stabil kamattal bírnak, azonban az állampapírok legnagyobb hátránya mégis éppen ez. Kiszámítható hozammal rendelkeznek, a részvények azonban jóval magasabb - vagy éppen alacsonyabb - hozamot is elérhetnek. 

Ráadásul ha megugrik az infláció, akkor az állampapír alapú befektetéseink is veszíthetnek reálértékükből. Például egy 5 százalékos kamatozású állampapír nem elegendő ahhoz, hogy megküzdjön egy 5 százalék feletti inflációval. Hozzá kell tenni, hogy bár a befektetésünk reálértéke ilyenkor csökken, de állampapír nélkül még rosszabbul járnánk.. 

Azt is érdemes megemlíteni, hogy bár jelenleg stabil a gazdaság, egy esetleges államcsőd esetén elveszíthetjük a teljes megtakarításunkat. 

Egy kis kitérő erejéig ugorjunk vissza a cikk elején is említett portfólió diverzifikációra. 

A diverzifikáció, vagyis az, hogy a kockázat csökkentése érdekében különböző eszközosztályokba fektessünk, kiemelten fontos. Megtörténhet ugyanis, hogy a pénzromlás mértéke meghaladja az államkötvényünk aktuális kamatát, így csökken a megtakarításunk reálértéke. 

A részvények ezzel szemben - habár kockázatosabb befektetési formának minősülnek - képesek lehetnek arra, hogy az inflációnál magasabb hozamot biztosítsanak tulajdonosainak.

A részvényekről általában

Az alapvető különbség a részvények és a kötvények között az, hogy a részvény tagsági jogot testesít meg, ezzel tehát kvázi mi is a cég résztulajdonosai leszünk. Így szavazati és pénzügyi jogot (vagyis osztalékot) is egyaránt nyerhetünk. 

Az osztalék azonban feltételes, hiszen nem minden cégnek van nyeresége, amelyből ezt kifizethetné. És ha éppen van is nyeresége, könnyen lehet, hogy inkább visszaforgatja fejlesztésbe, bővítésbe, esetleg saját részvényei visszavásárlásába, mint osztalékként való kifizetésbe.

Miért jó választás részvényekbe fektetni? És miért nem?

A részvények egyik nagy előnye, hogy voltaképp kétféle módon is hozamot realizálhatunk: a fent már említett osztalék formájában, illetve ha növekedik a részvény árfolyama, akkor drágábban adhatjuk el, mint amennyiért vásároltuk.

Hozam szempontjából tehát sokkal nagyobb lehet a haszon - ugyanakkor nagy a kockázat is. Az, hogy egy adott vállalat részvénye mennyit ér, nagyban függ a szektortól, az aktuális gazdasági helyzettől, a piactól. Előfordulhat, hogy egy cég alulértékelt (ilyenkor érdemes vásárolni a részvényeiből), vagy épp ellenkezőleg, túlárazott.

Ismernünk kell a cég működését, pénzügyi helyzetetét, fundamentumait, az adott piac helyzetét és meg kell vizsgálnunk a szektor - és benne a cég - jövőbeni kilátásait. Ez pedig laikusként, nem egyszerű feladat.

A részvények kapcsán gyakran hallhatjuk, hogy ezek magas kockázatú befektetések. Ezt a kockázatot csökkenthetjük azzal, ha a befektetésünk időtávját növeljük. A vásárlást követő néhány éves időtávban eléggé kiszámíthatatlan, hogy miként alakulnak majd az árfolyamok, azonban igazán hosszú távra, 15-20 évre kitekintve már igen jó esélye van annak, hogy a befektetésünk eredményes lesz.

Kinek melyik befektetés ajánlott?

Ahogy a fentiekből is jól látszik, a kötvényekbe - főképp az állampapírokba - leginkább azoknak érdemes fektetni, akik rövidebb, 1-5 éves időtávban gondolkodnak, vagy befektetésüket semmiképp nem szeretnék kockázatnak kitenni (például mert lakásra, vagy iskolai tandíjra gyűjtenek). Ezért elfogadják, hogy a biztonságos, stabil befektetésükkel csak alacsonyabb hozamot realizálhatnak.

Pénzügyi affinitás, érdeklődés hiányában, vagy egy adott iparág részletes ismerete nélkül, szintén kockázatos lehet a részvényvásárlás. Más a helyzet azonban, ha értünk hozzá, vagy szakértői segítséget tudunk igénybe venni, például pénzügyi tanácsadó, vagy privátbankár útmutatását.