Hatalmas, 300 milliárd dolláros befektetési alap segítheti Irán gazdaságának újjáépítését, ha végleges megállapodás születik Washington és Teherán között.
Az összeg több mint felére már vannak vállalások, de a pénz nem állami segélyként érkezne, hanem magánbefektetők finanszíroznák.
Az alap csak akkor indulhat el, ha a felek lezárják a még nyitott politikai és jogi kérdéseket.
300 milliárd […]
Hatalmas, 300 milliárd dolláros befektetési alap segítheti Irán gazdaságának újjáépítését, ha végleges megállapodás születik Washington és Teherán között. Az összeg több mint felére már vannak vállalások, de a pénz nem állami segélyként érkezne, hanem magánbefektetők finanszíroznák. Az alap csak akkor indulhat el, ha a felek lezárják a még nyitott politikai és jogi kérdéseket.
Irán felújítására alapot hoztak létre. Forrás: Unsplash (illusztráció)
300 milliárd dolláros alap segítheti Iránt, a pénz több mint felére van befektető
Egy 300 milliárd dolláros magánbefektetési alap is része lehet az Egyesült Államok és Irán között körvonalazódó megállapodásnak A forrás szerint az összeg több mint felére már érkeztek vállalások, vagyis legalább 150 milliárd dollárnyi finanszírozás állhat rendelkezésre, ha a végleges megállapodást aláírják.
Az alap célja, hogy gazdasági ösztönzőt adjon a feleknek a végleges egyezség megkötéséhez. A konstrukció nem állami kártérítési vagy segélyprogram lenne, hanem magánbefektetési eszköz, amely csak akkor indulhat el, ha Washington és Teherán lezárja a megállapodást – számolt be a Reuters egy, az ügyre közvetlen rálátással bíró forrásra hivatkozva.
Magánpénzből működne az új alap
A Reuters forrása szerint az új pénzügyi eszköz 300 milliárd dolláros kerettel jönne létre, és Reconstruction and Development Fund, vagyis Újjáépítési és Fejlesztési Alap néven működne.
Fontos részlet, hogy az alap nem tartalmazna kormányzati pénzt és nem támogatási programként működne. A finanszírozást magánvállalatok és befektetők adnák, több térségből: az Egyesült Államokból, az Öböl menti arab államokból, Ázsiából, Dél-Amerikából és Afrikából is érkezhetnek vállalások. A forrás szerint a befektetések főként az energiaipart, a logisztikát, a gyártást és a közlekedést érintenék.
Már több mint 150 milliárd dollárra van vállalás
A Reuters információi alapján a 300 milliárd dolláros alap több mint felére már vannak kötelezettségvállalások. A forrás dél-koreai, japán, szingapúri, malajziai és amerikai vállalatokat is említett a lehetséges résztvevők között, de teljes listát nem közölt.
Ez azt jelenti, hogy az alap nem pusztán politikai ígéret lenne, hanem részben már előkészített befektetési konstrukció. Ugyanakkor a pénz még nem áll rendelkezésre automatikusan: az alap csak a végleges megállapodás aláírása után válhat működőképessé.
Nem ugyanaz, mint a befagyasztott iráni vagyon
A Reuters forrása külön hangsúlyozta, hogy a 300 milliárd dolláros alap nem azonos az Irán befagyasztott külföldi vagyonáról szóló tárgyalásokkal. Ez két külön pénzügyi folyamat lenne, eltérő céllal és eltérő menetrenddel.
A befagyasztott iráni állami eszközök felszabadítása a szankciós tárgyalásokhoz kapcsolódik. Az új alap ezzel szemben befektetési és újjáépítési célokat szolgálna, és a háborúban megsérült infrastruktúra helyreállításában is szerepet kaphatna.
Irán eredetileg 400 milliárd dollárt kért volna
Egy magas rangú iráni forrás szerint Teherán eredetileg 400 milliárd dollárt kért volna háborús károk kompenzációjaként az Egyesült Államoktól. Washington azonban jelezte, hogy közvetlen állami kártérítést nem fizetne.
Ebből alakult ki a magánbefektetési alap ötlete. A tervezett konstrukcióban regionális országok is szerepet kaphatnak. Hitelkereteket nyithatnak, kölcsönöket biztosíthatnak vagy közvetlenül finanszírozhatnak újjáépítési projekteket. A lehetséges támogatottak között lehetnek ipari létesítmények, finomítók, repülőterek és más, a konfliktusban megsérült infrastrukturális elemek.
A végleges megállapodás még hátravan
A 300 milliárd dolláros alap nem indul el azonnal. A Reuters szerint a memorandum aláírása után 60 napos időszak következhet, amely alatt a felek több párhuzamos tárgyalási szálon dolgoznak tovább.
Ezek közé tartozik az iráni nukleáris program, a szankciók feloldása és a térségi biztonsági kérdések rendezése is. A forrás szerint az alap kezelői ez alatt az idő alatt az iráni féllel és a befektetőkkel együtt elkezdhetik a projektek előkészítését, de maga az alap csak a végleges egyezség után jönne létre.
Miért lehet ez fontos Iránnak?
Irán a Közel-Kelet egyik legnagyobb gazdasága, de az elmúlt évtizedekben a szankciók miatt alig jutott jelentős külföldi tőkéhez. Az ország a világ második legnagyobb bizonyított földgázkészletével és negyedik legnagyobb bizonyított kőolajkészletével rendelkezik.
Emellett több mint 92 milliós, fiatal és képzett lakossága van, valamint jelentős ipari bázissal rendelkezik. A Reuters szerint a petrolkémia, a bányászat, a turizmus és a mezőgazdaság is olyan terület lehet, ahol hosszabb távon nagy befektetési potenciál mutatkozhat.
Gazdasági ösztönző lehet a békemegállapodáshoz
Az alap legfontosabb szerepe az lehet, hogy gazdasági érdekeltséget teremtsen a végleges amerikai–iráni megállapodás megkötésében. Washington és Teherán korábban keretmegállapodásról beszélt, amely a háború lezárását, az amerikai blokád feloldását és a Hormuzi-szoros újranyitását is tartalmazná.
A mostani konstrukció azonban még sok kérdést nyitva hagy. Nem ismert pontosan, ki kezelné az alapot, milyen feltételekkel indulnának a beruházások, és milyen ellenőrzési mechanizmusok biztosítanák a pénzek felhasználását.
A Reuters beszámolója alapján a 300 milliárd dolláros alap hatalmas gazdasági lehetőséget jelenthet Irán számára, de egyelőre feltételes tervről van szó. A pénz csak akkor mozdulhat meg, ha a felek a következő hetekben valóban eljutnak a végleges politikai és jogi megállapodásig.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
