Soha nem látott léptékű vasútfejlesztés indulhat Magyarországon.
2035-ig 3550 milliárd forintból új járművek, gyorsabb fővonalak és korszerűbb állomások jöhetnek.
A program célja, hogy a vasút végre valódi alternatívát kínáljon az autózással szemben, miközben az ipari szállítás és a nemzetközi kapcsolatok is új lendületet kapnak.
Történelmi vasútfejlesztés jön Magyarországon Kormányciklusokon átívelő, tízéves vasúti fejlesztési program indul, […]
Soha nem látott léptékű vasútfejlesztés indulhat Magyarországon. 2035-ig 3550 milliárd forintból új járművek, gyorsabb fővonalak és korszerűbb állomások jöhetnek. A program célja, hogy a vasút végre valódi alternatívát kínáljon az autózással szemben, miközben az ipari szállítás és a nemzetközi kapcsolatok is új lendületet kapnak.
Óriási vasútfejlesztést jelentettek be. Forrás: Facebook
Történelmi vasútfejlesztés jön Magyarországon
Kormányciklusokon átívelő, tízéves vasúti fejlesztési program indul, melynek teljes kerete megközelítI a 3 550 milliárd forintot. A Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv célja, hogy gyorsabb, megbízhatóbb és kényelmesebb vasúti közlekedés jöjjön létre, csökkenjen a vasúti járművek átlagéletkora, és gyorsabbá váljon a fővonalak közlekedés. Továbbá bővüljön a villamosított hálózat aránya. A teherszállításban és a nemzetközi kapcsolatokban is nagyobb szerepet kapna a vasút – jelentette be Magyar Péter a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervet bemutató budapesti sajtótájékoztatón.
Hat fő területre koncentrál a vasútfejlesztési program
A program egyik legfontosabb vállalása, hogy minden megyeszékhely versenyképes menetidővel legyen elérhető vasúton. Emellett megbízhatóbb regionális hálózatot alakítanának ki vidéken, és fejlesztenék a nagyvárosok környéki elővárosi közlekedést, amely naponta ingázók százezreinek kínálhatna valódi alternatívát az autózással szemben.
A tervek Budapest és az országos hálózat szorosabb együttműködésére is építenek. A fejlesztések összehangolnák a fővárosi, elővárosi, HÉV- és országos vasúti rendszereket. Kiemelt cél továbbá a közúti teherforgalom egy részének vasútra terelése, valamint Magyarország erősebb bekapcsolása az európai vasúti hálózatba. A program részeként megkezdődhet a budapesti repülőtéri vasút előkészítése is.
Uniós források, EBB-hitel és koncessziók biztosíthatják a fedezetet
A 3550 milliárd forintos keret több finanszírozási forrásból állna össze. A legnagyobb elemet 1100 milliárd forintnyi kohéziós támogatás jelenti, amelyhez 700 milliárd forint helyreállítási forrás társulhat. További 400 milliárd forintot az Európai Beruházási Bank hiteléből, újabb 400 milliárd forintnyi fejlesztést pedig koncessziós konstrukcióban valósítanának meg.
A program hosszabb távú előkészítését szolgálja az a 950 milliárd forintos kötelezettségvállalás is, amely a 2028 és 2034 közötti következő uniós költségvetési ciklus projektjeinek elindítását alapozhatja meg. A több lábon álló finanszírozás azért lényeges, mert a vasúti pályák felújítása, a járműbeszerzés és az állomások korszerűsítése egyszerre igényel jelentős, több éven át rendelkezésre álló forrásokat.
Évtizedek óta nem látott járműcsere jöhet
A MÁV és a HÉV jelenlegi járműállományának átlagéletkora mintegy 43 év, a nem InterCity minőségű személykocsiké pedig eléri az 50 évet. Az elöregedett flotta az utasok számára is érzékelhető: az ülőhelyek közel felénél nincs megfelelő klímaberendezés vagy légjavító rendszer, a járműveknek pedig csak mintegy harmadában működik korszerű, zárt rendszerű mosdó.
Az utastájékoztatás és az akadálymentesség területén szintén jelentős a lemaradás. A szerelvények nagy részében nincs digitális utastájékoztató képernyő, miközben a vasúti férőhelyeknek csak körülbelül egyharmada akadálymentes. A terv szerint tíz éven belül a jelenlegi szint felére csökkentenék a vasúti kocsik és mozdonyok átlagéletkorát, ami nagyszabású motorvonat-, mozdony- és személykocsi-beszerzést tehet szükségessé.
Gyorsabb vonatok és rövidebb menetidők a fővonalakon
A főbb vasútvonalakon olyan pályafejlesztéseket terveznek, amelyek több szakaszon lehetővé tennék a 160–200 kilométer/órás sebességet. A cél az állomástól állomásig számított, legalább 100 kilométer/órás átlagsebesség elérése, amellyel a vasút számos belföldi útvonalon az autópályás közlekedés versenyképes alternatívájává válhatna.
A gyorsabb közlekedéshez nem elegendő új vonatokat beszerezni: szükség van a pályák, biztosítóberendezések, felsővezetékek, állomások és csomópontok összehangolt korszerűsítésére is. A megbízhatóbb infrastruktúra csökkentheti a késéseket, növelheti a hálózat kapacitását és kiszámíthatóbbá teheti a menetrendet.
A vasút az ipari termelésben is nagyobb szerepet kaphat
A fejlesztési terv gazdasági célja, hogy a vasút a személyszállítás mellett az árufuvarozásban is nagyobb részesedést érjen el. A kamionforgalom egy részének vasútra terelése mérsékelheti a közutak terhelését, csökkentheti a torlódásokat és javíthatja az ipari térségek logisztikai kapcsolatait.
Az országos villamosítási programmal a zéró helyi kibocsátású vasúti szolgáltatások arányát 50 százalékra emelnék. A beruházások így egyszerre célozzák a gyorsabb utazást, a korszerűbb szolgáltatást, a gazdasági versenyképesség javítását és a közlekedés környezeti terhelésének csökkentését.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
