Az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat az innováció és a technológiai fejlődés gazdasági hatásainak kutatásáért ítélték oda. A díjat három közgazdász – Joel Mokyr, Philippe Aghion és Peter Howitt – kapta, akik bebizonyították, hogy a hosszú távú növekedés motorja az emberi kreativitás és az újítás. A három tudós munkája alapjaiban formálta át a növekedés elméletét.
Joel Mokyr, Philippe Aghion és Peter Howitt kapták az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat. Forrás: NobelPrize Org.
Az innováció ereje kutatásért három közgazdász kapta a Nobel-emlékdíjat
Az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat az innováció és a fenntartható gazdasági növekedés kutatásáért ítélték oda. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia döntése értelmében Joel Mokyr, Philippe Aghion és Peter Howitt kapták az elismerést, akik munkájuk során azt vizsgálták, miként formálja a technológiai fejlődés és a „kreatív rombolás” a modern gazdaságokat. A 11 millió svéd korona, amely közel 1,2 millió dollár összegű díj felét Mokyr, a másik felét pedig Aghion és Howitt megosztva kapta. A díjazottak 18 karátos aranyérmet és oklevelet is kapnak.
„A díjazottak munkája azt mutatja, hogy a gazdasági növekedést nem lehet magától értetődőnek venni. Fenn kell tartanunk a kreatív rombolás mögött meghúzódó mechanizmusokat, hogy ne zuhanjunk vissza a stagnálásba” – mondja John Hassler, a közgazdaságtudományi díj bizottságának elnöke.
Az innováció mint a fenntartható növekedés motorja
A Svéd Tudományos Akadémia indoklása szerint a három tudós munkássága új alapokra helyezte a gazdasági növekedésről alkotott közgazdasági gondolkodást. A díjazottak számszerűsítették a közgazdaságtan egyik kulcsfogalmát a "kreatív rombolást" amely arra a folyamatra utal amely révén a szükséges és hasznosnak bizonyuló innováció segítségével a régebbi technológiát az új váltja fel.
A díj egyik felét Joel Mokyr, amerikai–izraeli gazdaságtörténész kapta, aki történelmi források alapján tárta fel, hogy a technológiai fejlődés miként tette lehetővé a tartós, fenntartható növekedést az ipari forradalomtól napjainkig.
A másik felét Philippe Aghion, francia közgazdász és Peter Howitt, kanadai közgazdász megosztva kapták, a kreatív romboláson keresztüli fenntartható növekedés elméletéért.
1992-es, azóta alapműnek számító tanulmányukban matematikai modellt alkottak Joseph Schumpeter híres elméletére épült. Az elmélet szerint az új technológiák és vállalatok megjelenése szükségszerűen kiszorítja a régi, kevésbé hatékony szereplőket. Ez a folyamat a gazdasági fejlődés ára és motorja is egyben.
Tudományos örökség és korszakos hatás
A díjazottak munkája nem csupán elméleti jelentőségű:
kutatásaik közvetlenül befolyásolták a modern innovációs és versenypolitikák kialakítását, valamint az iparpolitikai és oktatási reformok megközelítését is.
-
Joel Mokyr (1946, Hollandia) a Northwestern University professzora, többek között a Culture of Growth című könyv szerzője, amely a tudás és kultúra szerepét elemzi a gazdasági fejlődésben.
-
Philippe Aghion (1956, Franciaország) a Collège de France tanára, aki a növekedés és innováció kapcsolatát vizsgálja.
-
Peter Howitt (1946, Kanada) a Brown University emeritus professzora, Aghion rendszeres kutatótársa.
Mindhárman arra a kérdésre keresték a választ, hogyan válik egy gazdaság innovatívvá és hosszú távon fenntarthatóvá és hogyan lehet ezt gazdaságpolitikai eszközökkel támogatni.
A díj története és jelentősége
A közgazdasági Nobel-emlékdíjat, hivatalos nevén a Svéd Nemzeti Bank Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíját a svéd jegybank alapította 1968-ban, fennállásának 300. évfordulója alkalmából.
Az elismerést a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítéli oda minden évben, a klasszikus Nobel-díjak kiegészítéseként.
A díjjal idén 11 millió svéd korona (kb. 390 millió forint) jár, valamint egy egyedi, 18 karátos aranyérem, amelynek előlapján Alfred Nobel portréja, hátlapján pedig az Észak Csillaga és a tudományos akadémia emblémája látható.
A közgazdasági Nobel-emlékdíjat most 57. alkalommal ítélték oda, eddig 99 kutató részesült benne.
A legfiatalabb díjazott a francia–amerikai Esther Duflo (46 évesen, 2019-ben). A legidősebb pedig az amerikai Leonid Hurwicz, aki 90 évesen vehette át az elismerést.
Magyar kapcsolódás és Nobel-díjas örökség
A magyar származású Harsányi János 1994-ben kapott közgazdasági Nobel-emlékdíjat, a nem kooperatív játékelmélet területén végzett úttörő munkájáért.
Az elmúlt évtizedekben olyan kutatók kapták az elismerést, mint Angus Deaton (2015, szegénységkutatás), Richard H. Thaler (2017, viselkedési közgazdaságtan), Ben Bernanke (2022, pénzügyi válságok). A tavalyi díjazott, Claudia Goldin, aki a nők munkaerőpiaci helyzetének történeti elemzéséért vehette át a díjat.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvános és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Brown Egyetem/Északnyugati Egyetem
