A globális hozamemelkedés napjain a befektetők rendszerint azt tapasztalják, hogy nemcsak a kötvények ára csökken, hanem a részvények is esnek, különösen a növekedési szektorokban. Ez a látszólag különös egybeesés egy jól ismert pénzügyi törvényszerűség következménye.
Mi a duration?
A kötvény ára és hozama fordítottan mozog: ha a hozam emelkedik, az ár csökken. De mennyit? Ezt a ár-érzékenységet méri a módosított duration. Egy kötvény módosított durationje megmutatja, hogy a hozam 1 százalékpontos emelkedésekor hány százalékkal csökken a kötvény ára.
Egy egyéves kötvény durationje közel 1, azaz 1 százalékpontos hozamemelkedés nagyjából 1 százalékos áresést okoz. Egy tízéves kötvény durationje jellemzően 8-9 körül van: ugyanakkora hozamemelkedés 8-9 százalékos áresést okoz. Egy harminc éves kötvény esetén ez az érzékenység 15-20 is lehet.
Ez magyarázza, miért szenvednek el nagyobb tőkeveszteséget a hosszú lejáratú kötvénytartók a hozamemelkedési ciklusokban: minél hosszabb a futamidő, annál nagyobb a duration és annál érzékenyebb az ár.
Hogyan kapcsolódik ez a részvényekhez?
A részvény pénzügyi értelemben hasonlóan modellezhető, mint egy végtelen futamidejű kötvény. A részvény értéke a diszkontált cash flow modellben, röviden DCF-ben, az összes jövőbeli vállalati nyereség és szabad pénzáram jelenértéke. A jelenérték kiszámításához az elvárt hozamot, vagyis a diszkontrátát kell alkalmazni.
Ha a diszkontráta emelkedik (ami a kockázatmentes hozam emelkedésekor automatikusan következik), a jövőbeli pénzáramok jelenértéke csökken. Minél távolabb van időben egy cash flow, annál jobban szenved a magasabb diszkontrátától. Ez a részvény duration-logikája.
Miért esnek jobban a növekedési részvények?
A growth szektorokban (technológia, biotechnológia, megújuló energia) a vállalatok nagy része jelenleg nem nyereséges vagy alacsony nyereséggel működik, de a piac magas jövőbeli növekedést és nyereséget vár tőlük. Ezeknek a vállalatoknak a cash flow-i az időhorizonton messze előre nyúlnak.
A magas diszkontráta éppen ezt bünteti legjobban: ha a várható nyereség tíz-tizenöt év múlva keletkezik, a magasabb diszkontráta drasztikusan csökkenti annak jelenértékét. A growth részvény így viselkedik, mint egy nagyon hosszú lejáratú kötvény: rendkívül érzékeny a hozamváltozásokra.
Ezzel szemben az értékalapú, value vállalatok (bankok, energetika, közművek) jellemzően már most nyereségesek, és a cash flow-juk rövidebb időhorizonton realizálódik. Ezek a részvények alacsonyabb duration-nel bírnak, így a hozamemelkedés kevésbé üti meg őket.
A mai piaci kontextus
Az US tízéves Treasury hozam több éves csúcson van, a CNBC adatai szerint. A Bund és más fejlett piaci állampapírok hozama szintén emelkedik. Ez a környezet a duration-logika alapján azt jelenti, hogy mind a hosszú futamidejű kötvények, mind a magas értékeltségű növekedési részvények esnek, miközben a rövid kötvények és az értékalapú részvények relatíve jobban tartják magukat. Ez nem pánik és nem egyedi piaci esemény, hanem a diszkontráta-változás mechanikus következménye.
A devizapiaci vetülete sem elhanyagolható: magasabb globális hozamok dollárba vonzzák a tőkét, ami az EM-devizákat, köztük a forintot is nyomás alá helyezi.
Ez az írás általános tájékoztatás, nem minősül befektetési tanácsnak.
