Az MNB Monetáris Tanácsa júniustól augusztusig három egymást követő 25 bázispontos vágással 5,50 százalékra csökkentette az alapkamatot. A jegybanki lépések azonban a hitelpiacon nem azonnal éreztetik hatásukat: a kamatáttétel jellemzően 3-6 hónapos késéssel gyűrűzik be a kereskedelmi bankok hiteltermékei be.
Az MNB Hitelezési folyamatok 2026 májusi kiadványa szerint a piaci lakáshitelek átlagos kamatlába 6,5 százalék körül stagnált (átlagos THM: 6,7 százalék). Ez akkor is így volt, amikor az alapkamat még magasabb szinten állt, jelezve, hogy a bankközi verseny és a kockázati felár komoly szerepet játszik a végső hitelkamatban. A szubvencionált Otthon Start program keretein belül folyósított hitelek kamata ennél kedvezőbb: a bevezetéskor 3,6 százalékra süllyedt.
A bankok hitelezési attitűdje az első negyedévben nem lazult: az MNB Hitelezési felmérése szerint a bankok egyharmada szigorított a lakáshitelek feltételein - elsősorban a felárakat érintve. A vállalati oldalon ugyanakkor keresleti élénkülés mutatkozott: a bankok 16 százaléka érzékelt növekedést a rövid lejáratú forint-hitelek iránt, összhangban a fellendülő beruházási aktivitással.